Példaképek, Magyar mérnökök. 1. füzet (1995)

MlHALIK JÁNOS 1818—1892 1818-ban született Aradon, s 1892-ben halt meg Budapesten. Hadmérnöki végzettséget szerzett Tullnban és Hamburgban. Az iskola elvégzése után főhadnagyi rangot kapott, de apja halála miatt — hogy kiskorú testvéreit eltartsa —, kilépett a katonaságtól. A hazai tudományegyetem mérnöki intézeténél letette a megkívánt különbözeti vizsgákat és oklevelet nyert. 1844-ben a Ferenc-csatorna üzemeltető mérnöke lett. A szabadságharc alatt mérnökkari ezredesként szolgált. A bukás után barátai kieszközölték, hogy a bécsi Udvari Építő Tanács tagja, majd középítészeti felügyelő lehessen. Ez utóbbi minőségében tervezte a bezdáni zsilipet, ahol a beton alkalmazásának úttörője lett. Ferenc József-rendjellel tüntették ki. 1861-től a Budán szervezett Országos Középítészeti Igazgatóság felügyelője lett, majd 1867-től a Mikó vezette Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban miniszteri tanácsosnak nevezték ki. Műszaki írásai közül a Praktische Anleitung zum Betonbau és a Praktische Anleitung zum Baii der Klinker-Strassen volt jelentős, ezeket 1858-ban közölte. Utóbbi, az un. kongó-tégla utak építéséről szóló könyvecske 1868-ban magyarul is megjelent, s nagyban hozzájárult a kőbányáktól messze eső területek a téglautak építéséhez (Somogyban, Zombor, Csongrád és Hódmezővásárhely környékén). Az Országos Levéltárban őrzik azt a javaslatát, amelyet az Észak-Magyarország és Galícia közötti utakra állított össze. A Krakkói Helytartóság Bizottmánya kérte az utak javítását, kiépítését a kereskedés fellendítésére. Neves mérnököt tisztelhetünk személyében, aki a politikai áramlatok között mindig megtalálta a hazáját szolgáló utat.