Példaképek, Magyar mérnökök. 1. füzet (1995)
KHERNDL ANTAL 1842—1919 Kherndl Antal 1842. május 10-én Zselizen született — Bars megyében. 1919. október 7-én hunyt el Budapesten. A középiskolát a budai főreálban végezte 1859-ben. Egy évig a budai mérnöki intézetben, majd 1860—62-ben Kalsruhéban, 1863—64-ben Zürichben a műszaki főiskolákon tanult. Zürichben szerzett diplomát, s még egy évig Culmann professzor mellett maradt a grafosztatika tanulmányozására. Ez utóbbi meghatározta későbbi kötődését a mechanikához. 1865—66-ban Badenben, az államvasutak szolgálatában egy vasútépítés előkészítésén dolgozott. 1866 nyarán Zürich város mérnöki hivatalában víz- és csatornázási terveket készített. 1867-ben, 25 évesen hazatért, s a Kir. József Műegyetemen út- és vasútépítéstant és vízépítéstant tanított. Később a hídépítéstan és a grafosztatika előadója lett, s nyugdíjazásáig, 1914-ig ennek szentelte munkásságát. Fő műve A tartók grafosztatikája, amelyben Culmann és Poncelet módszereit felhasználva továbbfejlesztette, egyszerű, világos megoldásokkal úgyszólván tökélyre vitte a grafosztatikát. Kherndl professzor több tanulmányt írt az ívhidakról, s maga is hozzájárult az Eskü téri Erzsébet híd megvalósításához — teljesen magyar anyagból, magyar tervezéssel és kivitelezéssel. Majd a Lánchíd teljes átépítésének is szakértője volt. Az ő nevéhez fűződik a biztonsági tényező bevezetése, a fáradás vizsgálata, a megengedett igénybevételek meghatározása. Bírálója volt még korábban a budapesti Margit híd, a szegedi közúti Tisza-híd, valamint a Fővám téri Ferenc József híd terveinek is. Egyetemi működése mellett tagja volt a Kereskedelemügyi és a Földművelésügyi Minisztérium műszaki tanácsainak, az Országos Középítészeti Tanácsnak. Alapító tagja a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. 1884-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Kitüntették Hollánés Marcibányi-díjakkaí, és díszdoktorrá fogadták a tudományegyetemen és a műegyetemen. Egyéniségét a szerénység jellemezte, az ünnepléseket elhárította. Kollégáit és hallgatóit szeretettel kalauzolta a tudomány és a természet dolgaiban. Eszményi főnök és tanár volt. 78 éves korában halt meg. Tanítványok és tisztelők ezrei kísérték nyughelyére a Farkasréti temetőbe.