Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

II. Zala vármegye középkori úthálózata - 7. Vízi, vasúti és légi közlekedés

nak pedig 306 km vasútvonala volt. Nagyságrendben csupán Liptó vármegyének volt kevesebb vasútja, mint Zalának, csak az a különbség, hogy Zala megye 5994 km

2 területével szemben Liptó területe csak 2257 km

2 volt és mégis 91 km vasúthálózatot tudhatott magáénak, ami annyit jelent, hogy 263 %-kal sűrűbb volt a vasúthálózata a zalainál. Nem ok nélkül írta annak idején a Zala vármegyei Hetilap: „Az országnak minden megyéje mozog, hogy közlekedési viszonyain önsegéllyel is javítson. Itt is, ott is egyesülnek a birtokosok és községek, vidéki vasutak létesítésére... Csak Zala nem tesz semmit!" A motorizáció nagyobb mérvű fejlődéséig Zala igen hátrányos helyzetben volt a személy- és áruszállítás terén, hiszen a vasúthálózat még napjainkban is csak 274,4 km-t tesz ki. A megye vasúti hálózata még most is ritka, mindössze egy nemzetközi fővonal szeli át Nagykanizsán keresztül az Adriai-tenger térsége felé. A többi vasútvonal helyi jellegű. Az ország vidéki városai közül Zalaegerszegről lehetett a legkörülményesebb utazással eljutni a fővárosba, amíg a Göcsej express járata 1970. májusában be nem indult. 1953. augusztus 27-én indult meg Zalaegerszeg— Budapest között a légijárat, ami tartott 1967. december l-ig, amikor a belföldi légi járatokat meg_ szüntették. Ezután Zalaegerszegnek is nélkülöznie kellett a gyors és kényelmes Budapestre való utazást. Ezek a közlekedési nehézségek már a múltté, hiszen ma már a jó közutakon az ország minden pontja elérhető. 25