Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

V. A felszabadulástól napjainkig

1952-ben az igazgatóság területén erre a célra 19 db ciszterna volt üzemeltetve, ebből 5 db a Vas megyei részen 550, 7 db a veszprémi részen 466 és 7 db Zalában 523 tonnát befogadó űrtartalommal. 1965-ben újabb 8 db készült 600 tonna bitumen tárolására és 1969-ben az új központi telepen még 7 db fekvőhengeres tartállyal bővült 350 m

3es űrtartalommal. 1963-ban ismét változás történt a Közúti Igazgatóság úthálózatában; a veszprémi 707 kilométer úthálózat levált Zalától. Ezen a területen 1958— 1962. évek közti időben a portalan burkolat 518 680 m

2-rel növekedett, s emellett 13 db híd lett korszerűsítve, 100,5 fm hosszban. A területen egy szakaszmérnök és négy szakasztechnikus tevékenykedett, az átlaglétszám pedig 132 fő volt. Ugyanekkor az egész Vas megyei úthálózat az 1.477.4 kilométerével a Zalaegerszegi Közúti Igazgatósághoz lett csatolva. Ekkor az Igazgatóság felállította Szombathelyen a közúti kirendeltségét. Ezzel az átszervezéssel egyidejűleg Kaposvártól a zalai utakból általa kezelt 425 kilométert visszakaptuk. Á két megye területén 2.882,5 kilométer útnak a fenntartását és hatósági teendőit látta el a zalai közúti igazgatóság. Ez az állapot 1967~ig tartott, amikor Szombathelyen is megalakult a közúti igazgatóság. Azóta csak a Zala megyei 1.430,2 kilométer úthálózat korszerű fenntartását és hatósági teendőit látja el a Zalaegerszegi Közúti Igazgatóság. A vasi utakon 1954-től 1966. december 31-ig az alábbiak szerint alakult az úthálózat: Makadám és gödörkavicsolt út 1954-ben 1.361,7 kilométer 1966-ban 608,0 kilométer Portalanított út 115,7 kilométer 878,0 kilométer Hídkorszerűsítés ezen idő alatt 96 db történt. A megye területe és a Közúti Igazgatóság úthálózata többszöri változáson esett át, ezért az összehasonlítás nem mutatna hű képet hosszabb időre visszamenőleg úgy burkolatváltozások, mint az úthálózat hosszában. ... A növekvő feladatok ellátásához megfelelő székházra volt szükség, hiszen a Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti hivatali helyiségben 4—8 fő dolgozó zsúfolódott össze egy szobában. 1964. évben a Népköztársaság u. 1. sz. alatt épült új székházba költözött az Igazgatóság és a Közúti Üzemi Vállalat. A gépesítés fejlődése szükségszerűvé tette közúti telepek létesítését. Először a központi telep építése kezdődött el 1966-ban a Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós u. 97. sz. alatti 28 800 m

2-es telken, ami 1968ban már részleges üzemelést nyújtott. Az üzemanyag- és bitumentárolókat már az Igazgatóság készíttette el házi kivitelezésben 1969—1970-ben. Ezt követték sorrendben a zalaszentgróti, a nagykanizsai és a lenti útmesterségi telepek, s végül 1976-ban a Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós u. 103. alatti üzemmérnökség telephelye. Építési költségeik: Központi telep Zalaszentgróti Üzemmérnökség Nagykanizsai Üzemmérnökség Lenti Üzemmérnökség Zalaegerszegi Üzemmérnökség 17 500 000,— Ft 5 422 800,— Ft 5 375 500,— Ft 6 613 300,— Ft 10150 900,— Ft Négy útmesterség volt a megyében, s ezek üzemmérnökségekké lettek fejlesztve; 1974-ben a zalaegerszegi, 1975-ben a nagykanizsai, és a zalaszentgróti, 1976-ban pedig a lenti üzemmérnökség alakult meg. Megközelítőleg azonos úthálózatot kezelnek, de a legnagyobb úthálózat a nagykanizsai, a legkisebb pedig a zalaszentgróti üzemmérnökséghez tartozik. A Közúti Igazgatóság 1977. évben felállította a zákányi keverőtelepét, ahol a helybeli termelőszövetkezettől olcsón beszerezhető murai bányakavicsból soványbetont kevernek az útszélesítések alapozásához. Az igazgatósági szükségleten felül más társ-igazgatóságok részére is végez anyagelőállítást. A zalai úthálózat alakulása, illetve minőségi javulása (km): 1945 1958 1960 1970 1975 1977 előtt Beton ai 21 20 22 1 1 Aszfaltbeton "— 14 15 33 302 359 Kevertaszfalt — 5 5 10 2 2 Kötőzúzalékos és itatott makadám — 99 116 789 352 797 Kő és keramit — 9 10 7 1 1 Portalanított makadám — 41 54 420 211 205 Vizes makadám 1144 1054 1017 89 36 27 Földút 635 172 168 44 251 19 Üthálózat ossz. 1800 1405 1405 1414 1430 1411 KIMUTATÁS A KPM Közúti Igazgatóság (Zalaegerszeg) kezelésében levő közutakról az 1976. évi állapot szerint: Elsőrendű főút Másodrendű főút összekötő út Bekötőút Vasúti hozzájáró út összesen 46,6 kilométer 215,2 kilométer 804,4 kilométer 351,2 kilométer 12,8 kilométer 1.430,2 kilométer Az 1976. és 1977. év közti különbözet abból adódik, hogy időközben 19,1 kilométer út tanácsi kezelésbe ment át. A túlsúlyos gépjárművek részére útvonal-engedélyt kell kérni a Közúti Igazgatóságtól. A túlsúly megállapítására 1974-től a letenyei határátkelőhelyen (vámháznál) egy beépített mérleg üzemel. 1975. első félévtől pedig egy mozgó túlsúlymérlegelő is ellenőrzi a közutakon közlekedő nehéz gépjárművek súlyát. Amennyiben a túlsúly42