Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

V. A felszabadulástól napjainkig

csonytomaj—tapolcai, a Bak—becsehelyi, a Bak— rédicsi út és még több korszerűsítési munka történt a veszprémi és a Vas megyei utakon is. A hidak korszerűsítése is nagy erővel folyt és több bekötő út is épült, amit a „Bekötő utak" tételnél ismertetünk. 1958. május 1-el alakult meg a Közúti Igazgatóság, melynek létszámát a Közúti Kirendeltség és az Űtfenntartó Vállalat személyzetéből szervezték. Az Útfenntartó Vállalattól az útfenntartást és az útőröket a Közúti Igazgatóság vette át, s azóta napjainkig e szervezet látja el a hatósági teendőket, valamint az építtető feladatokat is. Ezzel az átszervezéssel egyidőben az Űtfenntartó Vállalat Közúti Üzemi Vállalattá, majd 1968-ban Közúti Építő Vállalattá alakult át. A tanácsi kezelésben levő utak hatósági tevékenységét pedig 1958-tól kezdve a Megyei Tanács V. B. Építési- és Közlekedési Osztálya végzi. Az útkaparókról, az útőrökről külön meg kell emlékeznünk, akik megbízható, kötelességtudó gondozói voltak a közutaknak. őket meg lehetett találni szakaszukon a legforróbban tűző napon, a forgalom által felkavart porfelhőben;—makadám és földutak esetében —, éjszaka a vagonokból való építési anyag kirakása közben, hóviharban, árvíz és jégzajlás idejében — az életük és egészségük kockáztatása árán is —, a közvagyon védelmében. Ez a nehéz helyzet a munkakörülményekkel együtt fokozatosan megváltozott, úgy az útfenntartás, mint az útépítés területén. Az útfenntartás gépesítésének kezdetétől fogva nemcsak az útfenntartási munkák változtak meg, hanem a csákánnyal, kőrakóvillával és lapáttal erős fizikai munkát végző útőrökből fokozatosan gépkezelők és útfenntartó szakemberek lettek. Hogy a rómaiak milyen nagy fontosságot tulajdonítottak az utaknak és megbecsülést az úti személyzetnek, bizonyítja az is, hogy a mérföldkövekre — egyéb adatok mellett — fölvésték az út parancsnokának a nevét is. Az útorök 1950—1954. években brigádrendszerben végezték az útfenntartást, de ez nagy megterhelés volt számukra a lakásuktól a munkahelyig megtett hosszú kerékpározás miatt. 1960-ban már 9 db egytengelyes kertitraktor segítette a brigádok útfenntartási tevékenységét és fokozatos gépesítéssel az útfenntartás a mai gépesített útüzemmé fejlődött. Az útfenntartási kisgépeket felváltották a nagyobb teljesítményű célgépek és a brigádok átalakultak gépláncokká (gépcsoportokká), amelyek alkalomszerűen padkarendezést, árkolást. útszélesítést burkolaterősítést végeznek. Az új technológiára való átállás szükségessé tette az útőrök átképzését és rendszeres oktatásban való részesítését. A fokozatosan szaporodó útfenntartási célgépek kezelését és kiszolgálását is el kellett sajátítaniuk, ami által sokoldalúan képzett szakembereivé váltak a gépesített útfenntartásnak. Ahogy a pormentes burkolatok szaporodtak, az útőri létszám úgy fogyott, illetve a gépkezelő és egyéb útfenntartó szakmunkások száma az alábbi kimutatás szerint növekedett (fő): Év Űtőr Gép- Gép- Építő- Szak- Telepi jármű kezelő ipari munkás betanított vezető munkás és segédmunkás 1960 473 12 10 X 3 2 1965 474 28 20 X 7 5 1970 197 55 80 8 33 12 1975 87 58 46 50 70 35 1977 82 88 60 38 56 28 Az ismertetett létszám alakulását erősen befolyásolta a bekövetkezett nagymérvű gépesítés, amit az alábbiakban ismertetünk: 1958/59 19651 1970 1975 1977 Magánjáró földgyalu db 1 2 2 4 4 Aszfaltkeverő db 1 1 2 4 3 Mobil masztikátor db — 1 1 1 1 Bitumenszóró db 1 2 5 7 7 Bitumenszállító gépk. db — 1 2 1 1 Gumikerekes kotró db — — 1 10 1 Rakodógép db — — 7 10 13 Kerti traktor db — 30 20 6 1 Vibrohenger db — 1 1 4 6 Statikus henger db — 1 5 9 9 Seprő- és szórógép db — — — 5 6 Személygépkocsi db 3 8 5 9 8 Szállító tehergépkocsi db 2 13 15 46 41 Munkagépként üzemelő tehei-gépkocsi db 3 9 11 11 Vontató db — — 1 — — Pótkocsi db — 13 21 25 29 Motorkerékpár db 12 29 25 7 3 Autóbusz db — • — — 4 7 Hőmaró db — — 9 11 10 Dömper db — — 2 — — Személyszállításra alkalmas csukott kis tehergépkocsi db 10 23 24 Gumikerekes traktor db 1 3 14 10 10 Lakókocsi db 1 10 10 12 14 Műhelygépkocsi db — 1 1 2 2 Gépek bruttó értéke (mFt) X 22,6 38,7 58,8 78,3 Nemcsak az útfenntartási munkák, hanem az útőrök és útfenntartó dolgozók szociális életkörülményei is megváltoztak. Már nem kerékpáron és gyalog mennek a távoli munkahelyükre, hanem csukott személyszállító gépkocsik szállítják őket. A száraz ebédjüket nem az árokparton — rossz Idő esetén tűz mellett állva — fogyasztják el, hanem a naponként helyszínre szállított meleg ebédet a korszerűen berendezett étkezőkocsikban ehetik meg asztal mellett. (Múlt és jelen helyzetét a könyv hátulján levő képes melléklet több képén is szemléltetjük.) A vizes makadám útburkolatokról bitumennel itatott hengerlésekre és a makadám pályák portála^ nítására való áttéréshez a súlyponti helyeken bitumentároló tartályok kiépítése vált szükségessé. 41