Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

III. Területi és úthálózati változások

m. TERÜLETI ÉS ÜTHALOZATI VÁLTOZÁSOK Zala megye területe s ezzel kapcsolatban az úthálózata is többszöri változáson, illetve nagy mérvű csökkenésen ment át, amíg a jelenlegi szűkre szabott és megrövidült megyehatárok közé szorult. Zala vármegye az ország délnyugati szögletében terült el az északi szélesség 46° 16' és 47° 6', valamint a keleti hosszúság 33° 59' és a 35° 52'-e alatt. Keletről határos vele Somogy megye, amelytől egy darabig a Balaton közepe, nyugaton a Kis-Balaton mocsara és a Kanizsa patak választotta el. Délről a Dráva vonta meg határát, nyugatra Stájerország és Vas vármegye, északra pedig Vas és Veszprém határolták. Lipszky szerint a megye földterülete 5994 km

2 volt a XVIII. század végén. Legnagyobb hosszúsága Felsőőrstől Ternovecig terjedt. Határai véglegesen a XVI. század első felében alakultak ki. Vas, Veszprém és Somogy vármegyékkel határos, egyes községei hol Zalához, hol pedig a szomszédos megyékhez tartoztak. Állandó megyehatárt ezt megelőzően csak délen a Dráva folyó alkotott. A XVII. század első negyedétől — a török hódítás következtében — Zala és Somogy vármegyéket összekapcsolták több mint egy évszázadon. A vármegye területének első nagyobb mérvű változása az első világháború után történt, amikor a Muraköz—csáktornyai és perlaki járás, valamint az alsóiendvai járás nagyobb része Jugoszláviához került 902 km

2 területtel, ami az összterület 15 %-a volt. Veszprém, megyéhez került 1946. január 1-én a balatonfüredi járás 345 km

2-rel, az összterület 5,8 %-ával. 1950. márciusában a sümegi, keszthelyi és tapolcai járások 1463 km

2 területtel, a volt vármegye 24,4 %~ával szintén Veszp_ rém megyéhez lettek csatolva, ami azt jelenti, hogy a vármegye korábbi területéből csak 3284 km

2

, vagyis 54,8 % maradt meg. A Minisztertanács 1034/1978. (X. 6.) számú határozata alapján 1979. január 1-vel a keszthelyi járás területe vissza lett csatolva Zala megyéhez. A terület átadásával kb. 200—205 km úthálózatot veszünk át a Veszprémi Közúti Igazgatóság kezeléséből, s ezzel 1610 kilométerre növekszik Zala megye úthálózata. Habár nem tartozik az úthálózat fejlődéséhez a népesség alakulása, pár szóval azért érdemes megemlékezni a megye lakosságának változásairól, ami egyrészt a természetes népszaporulat, másrészt a területcsökkenések következtében történt. Fényes Elek (Statisztikai geographiai) szerint 1836ban Zalának 270 202 lakosa volt a 727 népes lakhelyen, ebből 32 mezőváros, 575 falu és 120 népes puszta volt. Az 1910. évi népszámlálás alkalmával 466 333 és 1974-ben — a megye területcsökkenése következtében — 275 564 főre csökkent a lakosság létszáma. Hogy a megye ipara mennyire elmaradott volt, bizonyítja az 1910. évi népszámlálás, amikor a 466 333 lakosból a megye területén működő 37 kisebb vállalatnál 2139 munkás dolgozott, az összlakosságnak a 0,46 %-a, ebből is 1801 férfi és csak 338 nő volt A megye közigazgatási területe 1950 óta változatlan, de a Közúti Kirendeltség működési területe 1954. április 1-vel megváltozott, mivel a 19 megyében 12 közúti kirendeltséget szervezett meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Ezzel a Zalaegerszegi Közúti Kirendeltséghez került a Veszprém megyei és a Vas megyei úthálózattal együtt 2587 kilométer út fenntartása és igazgatási teendői. 1963-tól a veszprémi rész elkerült a zalaegerszegi igazgatás alól, de ekkor megkaptuk az egész Vas megyei úthálózatot. Végül 1967-ben minden megyében szerveztek közúti igazgatóságot és azóta csak a megyei úthálózat tartozik úgy fenntartási, mint igazgatási teendők ellátásában a Zalaegerszegi Közúti Igazgatósághoz. A fent felsorolt többszöri területváltozás miatt nem lehet pontos összehasonlítási képet nyújtani, de a további fejezetek mégis elég hűen illusztrálják azt a nagy fejlődést, ami az utak állapotában napjainkig végbement. 27