Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Függelék

Útügyi előírások Veszprém város szabályrendeletéből, 1745. Veszprém Várassanak Statútuma SEXTO ( = hatodszor). Hogy az vizek által eddig történt és ezután is történhető károk eltávoztassanak, szükséges azért az vizeknek járásit megcsináltatni. Annak okáért már azelőtt lett oluláta (= szemrevételezés) szerént, amént a Kasza-völgyről való vízfolyás helye vagyon, az egész kerteken által circiter ( = kb.) három ölnyi szélességűje mély árok vettessék ésjólkonzerváltassék. Nemkülönben, hogy a szekerekkel való járás is alkalmatos lehessen, méltóságos püspök és főispán úrnak őnagysága kertjénél lévő zúgónál egy erős és jó széles kőhíd csináltassák minden halogatás nélkül, melynek efektuációjára ( = megvalósítására) nézve, ugyanezen konkurzusnak (= gyűlésnek) alkalmatosságával költőség is reparciáltatott (= osztatott). OCTAVO (= nyolcadszor). Az városon lévő utcák gödröknek és árkoknak betöltésével, kőszikláknak pedig öszvetörésével, és ahol szükségesnek ítéltetik, kővel való rakatása is, egyenlő akaratból helyreállíttassanak és azután is konzerváltassanak. NONO (= kilencedszer). Az utakra, vároldalakra senki ne merészeljen - salva venia (= bocsánat!) - ganét és szemetet kivetni s vettetni avagy valamely mocskosságot kiönteni és bocsájtani avagy ereszteni, hanem az városon kívül hordja, és az utcát kiki maga előtt tisztán tartsa, hogy azáltal mind az utcák tisztán maradhassanak, mind pedig alkalmatos járás lehessen... Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém város tanácsának iratai, Tanácsülési iratok, Szám nélküli iratok, 1745. év. „FŐ ÚTI KORMÁNYOZÓ" KINEVEZÉSE Veszprém vármegyében. Útügyi rendszabások, 1813. (Rövidítve.) 1813-ik esztendőben december holnapnak 13-án Veszprémben folyvást tartatott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonása. Jelentés tételvén Bésány István első alispán úr által aziránt, hogy a nemes Vármegyén keresztülvezető posta- és országos utak igen megromlott állapotban legyenek, melynek okai némely részben ugyan a szegény adózó népen feküvő rendkívül való terhek és az egymást érő szállítások, de leginkább az, hogy ezen érdemben mindeddig semmi bizonyos rendszabások meghatározva, és sem az utak csinálására fordítható erő, sem a csinálandó ország- és postautaknak kiterjedése öszveirva és megállapítva nem voltak, holott ezeknek tudása és igaz mértékben leendő felosztása nélkül sikeres lépéseket ezen dologban tenni, sem a terheket igazságosan felosztani nem lehetne, szükséges volna azért, mind a szegény adózó népnek, mind a közönségnek könnyebbségére s hasznára nézve, a szükséges célnak elérésére megkívántató eszközökről gondoskodni. 103