Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Veszprém vármegye úthálózata - A két világháború közti időszak 1931-1945 között

földre helyezett 13 cm vtg, 6 m széles betonburkolat, míg 1936-37-ben ugyanezen út Veszprém - rábafüzesi szakasza. Az 1925-1930-as évek közötti időszak jelentős eredményeket mondhat magáénak. Kiemelkedő volt több törvényhatóságnak az úthálózat fejlesztése érdekében kifejtett eredményes tevékenysége. Erősen jelentkezett azonban az a hátrány is, hogy egyes törvényhatóságok egészen önálló útügyi politikát folytattak, helyi érdekeket tartottak szem előtt. Ebben az években épült meg Veszprémben az Államépítészeti Hivatal. 1931-1945 KÖZÖTT 1929-ben a Budapest - siófoki út egyes szakaszai a magyarországi útépítéseknek az első reprezentánsai. Ennek beton- és aszfaltburkolatai, a maguk nemében, a későbbi évek igényeit is kielégítették, az ország idegenforgalmának jelentős tényezőivé váltak. 1934-ben állapították meg Magyarország Főközlekedési Úthálózatát tekintet nélkül arra, hogy egyes utak állami, törvényhatósági vagy vicinális közutak hálózatába tartoztak előzőleg. Kisebb mértékű és elégtelen karbantartás következtében az 1930-tól kezdődő gazdasági válság éveiben országszerte és így a megyében is az utak állapota nagyon leromlott. 1934-ig stagnál a megye közúthálózatának építése és csak utána indul meg a fejlődés. Az útfenntartási munkák eredményesebb ellátása érdekében a Kereskedelem és Közlekedési Minisztérium 36.560/1936. sz. rendeletével a közúti kerületi felügyelők szolgálatát és hatáskörét, a 65.100/1940. sz. rendeletével az állami útőrök szolgálatát, a 7.000/1943. sz. rendeletével pedig az állami útmester szolgálatát meghatározó Utasítást adta ki. Veszprém megyében 1934-ben az alábbi főközlekedési úthálózat került kijelölésre: /. rendű 8. sz. Székesfehérvár - rábafüzesi 15,8 -101,8 km //. rendű 71. sz. Polgárdi - keszthelyi 7,6 -119,7 km 72. sz. Balatonkeresztúr - alsópáhoki 9,9 - 21,5 km 73. sz. Keszthely - zalaegerszegi 0,0 - 12,0 km 48