Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Függelék

a/ Bazalt és mészkő keverékből épített utak: Szél utca, Deák utca, Kereszt utca, összesen 507 m. Ez utcák a gyalogjárda melletti nyílt csatornáig, mely kövezett, egész szélességben kiépíttettek. b/Mészkőből épített makadámutak: Felső Hosszú utca, Sörház utca, Sör utca, Flórián utca, Barátok utca, Kard utca, Víz utca, Csatorna utca, Szent László utca, Celli út, Korona utca, Bástya utca, Salétrom utca, Ó-Kollégium utca, Új utca, Major utca, Árok utca, Újváros utca, Alsó Hosszú utca, összesen: 6835 m. Ezen útvonalak, ahol az utca szélessége megengedte, 6 m szélesen építtettek, és a legtöbb utcában a járdák mellett közönséges fejtett kőből épített, nyílt vízvezető csatornákkal vannak ellátva... Az összes makdámutak tehát kitesznek: - Vegyes kőből épített utak: 507 métert -Mészkőből " " : 6835 " Összesen: 7342 " Kövezett utak: 4154 " Összes műutak tesznek: .... 11.496 métert ...A víz elvezetése úgy a kövezett, valamint a makadámutaknál mindkétfelőli nyitott csatornákon, az utakon keresztül pedig részint boltozott kő- és téglaátereszeken, részint pedig levölgyelt és bazalttal kirakott, nyílt csatornákon történik. Török János mérnök Pápa, 1892. január hó 3-án Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém város polgármesteri hivatalának iratai, 621/1894. szám. „Szabályrendelet Veszprém vármegye területén az útibiztosi állások szervezéséről", 1892. /Rövidítve./ 1. Veszprém vármegye területén 5 útibiztosi állás szervezteik, éspedig egy-egy a veszprémi, devecseri, pápai, zirci és enyingi járások területére. 2. Mindegyik útibiztos kezelése alá azon törvényhatósági útvonalak tartoznak, amelyek azon főszolgabírói járás területén vannak, amelyre az útibiztos kineveztetett. ... 8. Útibiztossá csak az nevezhető ki, - aki magyar állampolgár és a magyar nyelvet szóval és írásban bírja; - aki az elemi szám- és mértanból annyi ismerettel bír, hogy a négy műveletet tört és tizedes számokkal szabályszerűen végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, hasábok és gúlák köbtartalmát kiszámítani képes és a méter-, hossz-, terület-, köb- és súlymértékeket ismeri; - aki legalább annyi gyakorlati képzettséggel bír, hogy valamely eseményről /példának okáért: út- vagy hídromíásról/ vagy valamely cselekményről /p.o.: útrendőri kihágásról/ a tényálladékot jegyzőkönyvileg fölvenni tudja, s a rajzolásban annyi jártassággal bír, hogy kisebb terepekről és építményekről hű rajzolatot készíteni tud; - aki a kavicsolt utak fönntartásánál előforduló munkákat, az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonait, a mészhabarcs és beton készítési módját, továbbá a fa113