Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A Szabadságharctól az első világháborúig

A szombathelyi megyei mérnöki hivatal főmérnöke Kovasits Zsigmond volt 1847-ig. Öt Hajós Károly követte. Az ő munkája volt a megye járásonként! úthálózati térképének megszerkesztése, 1874-ben. Az utak építése és fenntartása érdekében 1853-ban útvámrendszert vezettek be az állami utakon, hidakon és réveken. Vas megyében ekkor az állami úthálózatba a Pozsony—varasdi és a Tapolca—gráci út tartozott. A vámintézkedés igen népszerűtlen volt, hiszen a Szabadságharc utáni passzív rezisztencia ekkor teljesedett ki igazán, az állam viszont ugyanakkor a vármegyékre hárította az állami utakkal kapcsolatos költségeket is. A kegyetlenül elnyomó és mindenáron elnémetesítő osztrák politika azonban a birodalom külső gondjai miatt idővel fokozatosan enyhült. A Magyar Királyi Kancelláriát 1861-ben állították vissza. A közúti adminisztráció nyelve ismét magyar lett, és egyre inkább a magyar érdekeket szolgálta. A magyar útügyi igazgatás El kell ismerni, hogy az erőszakos osztrák államigazgatás az útügyek tekintetében jó iskola volt. így vált lehetővé, hogy az 1867. évi kiegyezés után, mikor az utak igazgatása a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került, 1868-tól kezdve fokozatosan 46 Államépítészeti Hivatalt szerveztek, majd minden megyében egyet-egyet. Szombathelyen 1881-ben alakult meg az ÁÉH, amit az akkori megyeházán helyeztek el. A magyar közúti hálózatot és a közutak közigazgatását az 1890. évi 1. t. c. szabályozta, mégpedig igen haladó és alkotó módon. A törvény állami-, törvényhatósági-, községi közlekedési (vicinális) és községi közdűlő út kategóriákat állapított meg. A törvény értelmében 1895-ben megállapított országos úthálózat kialakítása már teljesen magyar közlekedési érdeket szolgált. Az utak építésének és fenntartásának költségeit az úttörvény az útadó, különböző vámjövedelmek, hozzájárulások és a községi közmunka formájában biztosította, és létrehozta a törvényhatósági útalapokat. Vas megyében 206 km állami, 1013 km törvényhatósági és vasúti, 460 km vicinális és közel 3000 km közdűlő út képezte az úthálózatot a XIX. század végén. Az országos állami úthálózat kialakítása már az 1894-ben végrehajtott forgalomszámlálás eredményeinek alapján történt meg. A forgalomszámlálási adatok alapján jelölték ki az 1—63. sorszámú állami utakat. 62