Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig

Elek, Svábfalu—Felsőszelestye, Szombathely—Győr, Sárvár—VathMerse, Sárvár-Jánosháza, Kiscell—Ostffyasszonyfa, Ostffyasszonyfa—Urai—újfalu, Magyargencs—Várkesző, Sárvár—Zádony, Szombathely—Kám, Rum-Rábahídvég, Besfa-Rohonc, Szentgotthárd—Gyanafalva, Felsőőr—Tárcsa, és Borostyánkő—Kőszeg. Mindezek, ha más néven is, de jelenleg is meglevő utak. A vármegye által karbantartott utak hossza akkor 630 kilométert tett ki. Az 1790/91. évi országgyűlésen országos bizottságot szerveztek a közutak létesítésére. Majd az 1825. évi országgyűléssel és Széchenyi István fellépésével indult meg a reformkorszak. Ettől kezdve a királyi Kormányszék ugyan gyakorolt felügyeletet, de úthálózatát a vármegye a helyi érdekek szerint fejleszthette és tarthatta fent. A Karok és Rendek a maguk részéről is elő kívánták segíteni az országgyűlés munkáját. ,,A legközelebb tartandó és ezen esztendő augusztus 28-án Poson városában meghatározott Ország Gyűlésre szükséges utak és hidak helyrehozása elrendeltetik." — ,,A megye béli utak és hidak jó karban vannak." — írták 1808-ban: utazhattak a képviselők. Mérnökök a XVIII-XIX. században Nagy része volt az útügy fejlesztésében a megyében ekkoriban működő mérnököknek. Kenedics József 1750-ben lépett a megye szolgálatába, 1808-ban segéd földmérő felvételét kérte maga mellé. 1790-ben elkészítette a megye térképét, 1787-ben hidakat tervezett a Rábára Ivánénál és Ostffy asszony fánál. Segéd földmérője és utóda Cvitkovits Sándor lett, aki földmérői munkáján kívül a körmendi Rába híd terveit is elkészítette. Szalay János lett Kenedics utóda, aki 1820-ig működött, majd Hegedűs Sándor a szabadságharcig. Ö 1841-ben már vármegyei főmérnök volt. Működése alatt rendelte el a Kormányzó Tanács a megyei útés vízhálózati térképének elkészítését, aminek ő eleget is tett. Nagy mérnök-egyénisége volt ennek a kornak Nikoviny Sámuel, aki 1753-ban készítette el az ország általános térképét 1:800 000 méretarányban, a Dunántúl térképét pedig még 1745-ben, jóval a császári katonai térképfelvételek előtt. Ez az első részletes katonai felmérés háromszögelés alapján, mérőasztal felvétellel készült, 1782—85. években. A műszakiak megbecsültetéséről nem sok szó esett a közgyűléseken. Kenedics József ugyan elkészítette a megye térképét még 1790-ben, de még 1809-ben sem vállalták a kiadatás költségeit. 56