Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig

is volt intézkedés: „Az Ország utak mellett levő sűrű Cserőjékaz utaknak annál jobb karban levő megtartása végett kiirtattatni javasoltattak, a vármegye a javallatot úgy érti, hogy azon kiirtás semmi esetre a földes utak kárával ne történjen." Az értelmezés különbséget tesz a kavicsolt és a földes utak közt, a gondoskodás tehát ezekre is kiterjedt, már 1813. júniusában. Gondoskodni kellett a téli fenntartásról is, a postaforgalom zavartalansága érdekében. A Helytartó Tanács rendelkezése 1841 januárjában: „A megyének meghagyatik, hogy a közelgő hó elolvadása által gyakrabban a közlekedésben okozott akadályokat kitelhetőleg elhárítsa, s az illető postahivataloktól megkerestetvén, azoknak minden készséggel segítsége t ny újtson.'' Hídépítések Vas megye a múltban és jelenleg is vízfolyásokban és hidakban egyik leggazdagabb területe az országnak. Sok gondot okozott a Karoknak és Rendeknek a hídállomány a török, kuruc és francia háborúk alatt. Ahol a hidak vámjoggal kapcsolódtak össze, az építéseket és javításokat igyekeztek a vámot szedőkre hárítani. „Chernél Gusztáv jár.főSz. bíró és Hegedűs Sándor főmérnök urak a Lékai úton elromlott hidak eránt hivatalos jelentésüket bé mutatván: jelentő fő Sz. bíró és mérnök uraknak meghagyatott: hogy a kérdésben levő hidakat, nyilvános árr csökkentés mellett azokat felvállaló mester ember által csináltassák meg, s a költségek feljegyzését a Gazdálkodó választmánynak a házi pénztárból megrendelendő kifizettetésök végett mutassák be. Egyúttal szükségesnek látták, hogy a Gróf Széchenyi János Tábla, Chernél Gusztáv fő Sz. Bíró és Bercsényi Miklós Tiszti főügy viselő urakat a végre kiküldeni, hogy azon vonóit, melyekről a Pörgölini vám szedetik úgy azt is, vallyon az illető uradalom által a vám út jó karban tárta tik e? és a kérdéses hidak nem a vám úthoz tartoznak e? kinyomozni törekedjenek, s a tapasztaltakról a jövő közgyűlésen jelentést tegyenek." így intézkedtek 1841-ben! Ha aztán végképpen nem térhetett ki a vármegye egy-egy híd újjáépítése elől, már 1820-ban is tudtak gyorsan intézkedni. „Az Alsó Strázsai Rába hídjának előbb is a vármegye által teljesített tsináltatása ugyannak mostanság megkívántató helyreállításának szüksége Szerdahelyi Ignácz 2-ik Allispány és Szálai János földmérő uraknak ezennel bé adott tudósításából kitettzvén ahoz képest vett hídnak a Vármegye által leendő meg tsináltatása ezennel elrendeltetik és annak tellyesíttetése a Gazdálkodó Deputációra bizatik." 43