Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A magyar államalapítás korszaka

Járművek A kétkerekű szekeret a honfoglaló magyarok már az őshazából hozták magukkal. Ezeken szállították a málhát, de szükség esetén a szekerek fedezékül is szolgáltak. A szekerek használatát 965-ből és 1075-ből származó oklevelek említik. A monostorok alapító levelei a kerékgyártó mesterség meghonosításáról is intézkedtek. A szekerek könnyű, emellett erős szerkezetűek voltak, ezért épített úthálózatot nem is igényeltek. Szükség volt mégis mindig járható csapásokra az erdős, mocsaras területeken és a vízfolyások keresztezésénél. Az ilyen helyen épített töltések voltak a „hadi utak". Télen a szekerekre szántalpakat szereltek. Várrendszer A sorozatos német betörések miatt, a kereskedelmi, hadi utak és az átkelőhelyek védelmére erősítéseket kellett építeni. Ilyen volt: Vasvár, Körmend és Lé ka. A hegyekig nyúló területen Monyoró kerék, Óvár, Szalónak, Rohonc, Borostyánkő, Szent Vid, Locsmánd, Lándzsér, Kabold és Fraknó. A Rába mentén Sárvár és Ikervár, ahol a Rába két partján egy-egy erőd épült, Sárvár elővédjének. Még jóval később III. Béla is a steier betörések elleni védelmére adományozta Németújvárt Demeter grófnak: „contra insultus Teutonicorum". Az országhatár védelmére várak épültek. Ezek lettek a területi felosztás első központjai, és a közlekedés céljai. Később, már a királyság idejében alakultak ki a várispánságok. Vasvár és Sopron voltak első alapítású ispáni várak, ezek után lett új ispáni vár Karakó. István király törvényeiben a várak latinul civitas, az ispánságok comitatus, a megyék pagus, az ispánok comes, a várjobbágyok miles elnevezéssel szerepeltek. A várrendszer várai okai és céljai voltak a Bajor Hercegséggel állandósult háborúknak. István király és Gizella hercegnő házassága alkalmából Szombathelyt több más várossal, a korábban elfoglalt határmenti részekkel együtt, Ottó' bajor herceg adta vissza Magyarországnak, Gizella hercegnő nászajándékaként. A magyar államalapítás idejéből maradt fent első írott nyelvemlékünk, a tihanyi alapítólevél, melyben a Fehérvárra vezető hadi út szerepel. Vas vármegyében a Körmendről nyugat felé vezető út, a Király útja volt ilyen hadi út. Vasvár mellett, a magaslaton vonult végig a „katonák útja" mely ma is járható. Ennek sorompóját képezhette a Vasvár és a Győrvár közti magas római sánc. 25