Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A népvándorlás korának közlekedése

A NÉPVÁNDORLÁS KORÁNAK KÖZLEKEDÉSE A római birodalom hanyatlása a késői császárság idejében indult meg. Később a nagy birodalom kettészakadt, a nyugati és keleti császárságra. A pannóniai légiók ellátása egyre rosszabbodott, így nem volt erejük feltartóztatni a kelet felől egyre jobban előretörő hatalmas hun erőket. A Dunántúl fokozatos feladása nem minden esetben volt csatavesztések eredménye, több ízben szövetségi megállapodások során árasztották el a hunok Pannóniát. Savariát 445. körül foglalták el. A háborús pusztítást a 453-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be. Közlekedés a hun birodalomban Az időközönkénti szövetségi helyzet adott módot arra, hogy a rómaiak idejében kialakult kereskedelmi viszonyok megváltozva ugyan, de tovább is fennmaradtak. Az ásatások tanúsága szerint Savaria városmagjában is tovább éltek a római közigazgatás megszűnte után is a romanizált lakosság töredékei, s nem lankadt a közlekedés sem. Az embertömegek számára nélkülözhetetlen sót továbbra is az erdélyi és máramarosi bányákból kellett szállítani, a már korábban is használt só-utakon. Erdélyből érkezett a műhelyek számára a réz és a vas meg az arany, mely a kereskedelem értékmérője, a rangot adó ékszerek anyaga volt. Észak-Európa felől, a Borostyánkő úton ékszerek, nyugatról a germániai fazekas üzemek termékei, Bizánc felől dísztárgyak, üvegedények áramlottak a hun birodalomba. Ennek a kereskedelemnek legfőbb útvonalai akkor is a vízi utak voltak, másrészt az akkor még járható római utak. A hunok a nagy hadjárataikhoz szükséges élelmezést és hadi anyagot szekereken szállították. Ezekből képeztek szekérvárat is egy-egy táboruk körül. Nagy felvonulásaik a Duna-völgyében, a korábbi római útvonalak mentén haladtak, s ezeken hajtották Gallia felé a lábasjószágot is a félmilliós had után. Állami szervezetükben az ősi törzsi szervezet és a római befolyás is érvényesült. Priszkosz Rhetor leírásaiban nagyobb településeikről is beszél. Csodálattal említi Attila palotáját, Réka királynő pompás szőnyegekkel fedett otthonát. Számos ,,barbár" faluról tesz említést leírásaiban. Az ilyen településrendszer kereskedelmet, közlekedést tett szükségessé. Ezt szolgálta az a rév is, amely a Al-Dunán a későbbi Temes megyei Kubin térségében rendszeresen működött. A közép-európai hun birodalom összeomlását Attila halála okozta 22