Karoliny Márton: Tolnai utak. (1982)

Bevezető - X. Társadalmi szervek, sporttevékenység - XI. A közúthálózat fejlesztésének irányelvei

X. TÁRSADALMI SZERVEK, SPORTTEVÉKENYSÉG AZ MSZMP alapszervezete a központban működik, az üzemmérnökség dolgozói a lakóhelyük szerinti alapszervezetekhez tartoznak. Az Építőipari Szakszervezetnek önálló alapszerve van. Élénk tevékenységet fejt ki az igazgatóság KlSZ-szervezete. Ezek mellett a Vöröskeresztnek van alapszerve, működik az önálló tűzoltó szervezet és a Közlekedéstudományi Egyesület Szakcsoportja. Ennek tagjai részt vesznek a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács munkájában. Sporttevékenység Ai igazgatóság megalakulásának időpontjában teljesen hiányoztak a sportoláshoz szükséges felszerelések és versenylehetőségek. Az Építők Szakszervezete és a Közúti Főosztály kezdeményezésére megindított versenyek változtattak ezen a helyzeten. Jórészt társadalmi munkával épült fel az ifjúsági sporttelep, az igazgatóság dombori telepén, ahol 10 sportág számára létesültek pályák, kerültek beszerzésre a felszerelések. Sportolási lehetőség nyílt meg, ugyancsak jelentős társadalmi munkával, az üzemmérnökségi telepeken is. A dolgozók több sportágban vesznek részt a megyei, házi és országos versenyeken is, kispályás labdarúgásban, asztaliteniszben, sakkban, tekében és teniszben; 1975-től kezdve 35 első, második és harmadik helyezést értek el. XI. A KÖZÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYELVEI A megye közúthálózatának elgondolásai a már meglevő és a távlatban kialakuló nemzetközi, az országos közúti forgalom és a megye belső forgalmának kialakítására vonatkoznak. Nemzetközi forgalom jelenleg a BudapestMohács-Udvar-Eszék és a Barcs-Pécs-Szekszárd, valamint a Szekszárd-Székesfehérvár útvonalakon van a megyében. Érinti még a megyét a dunafoldvári Dunahídra irányított TIR forgalom is. Az E-utak hálózatának rendszerét 1975-ben módosította az Európai Gazdasági Bizottság raszterrendszerű hálózattá. Ennek keretében jelölték ki az E 73 jelű Budapest-Mohács-Eszék-Mostar-Metkovic közötti utat; a megyét érintően a Dunafóldvár-Szekszárd-Mohács nyomvonalon, autópálya jelleggel. Nyilvánvaló, hogy az úthálózat fejlesztése során, ezt az adottságot a továbbiakban figyelembe kell venni, a tervezett M 6 út igényeivel együtt. A meglevő, az országos forgalmat is szolgáló főúthálózat aránylag kedvező, a nagyobb és több lakosságú településarány folytán. A 6. sz. főút 26,4%-ban, a többi főutak 37,6 %-ban viselik a megyében a közutakon lebonyolódó forgalmat. A főutak nyomvonalai adottságai, másrészt a közúti forgalom irányainak tapasztalt megváltoztatása, az elégtelen jellemzők meg fogják követelni a főutak fejlesztését. Itt jönnek majd előtérbe az autópálya-hálózat mellett vagy esetleg helyett szükségessé váló, részben transzverzális gyorsforgalmi utak. Tolna megyét ezek közül elsősorban a budapest-pécsi gyorsforgalmi út szekszárd-pécsi szakasz, majd a Békéscsaba-Szeged-Baja-Pécs-Balatonlelle és a SzolnokKecskemét-Dunaföldvár-Székesfehérvár nyomvonalakon elgondolt gyorsforgalmi utak érintik. Ezekre vonatkozóan is fennáll az a feladat, hogy a hálózaton előirányzott minden fejlesztésnek már a gyorsforgalmi utak szempontjai szerint kell megvalósulnia. A megye belső közúti forgalmát az alsóbbrendű hálózat szolgálja, az összes forgalom 36 %-a erejéig. Mégis, az alsóbbrendű hálózat fejlesztését nem ez a százalékos arány, hanem a települések jelenlegi szintje és várható fejlődése közti különbözet fogja megkívánni. A városhálózatban Szekszárd megyeszékhely szintű, Dombóvár, Bonyhád, Paks és Tamási ma még kisvárosok. Jelentősebb centrum még Dunaföldvár. Ezek fejlesztését az ipartelepítés fogja meghozni, kiemelkedő Paks példája. Döntő viszont, hogy a megyében 310 település van. Ezek nagyrészt agrárfalvak, urbánus fejlődésük be fog következni már a következő évtizedekben. Ezt kell szolgálni az úthálózat fejlesztésének is, a falu és a városok közti különbségek megszüntetése érdekében. A községek és a városok közti kapcsolatokban a közlekedést kell gyors ütemben fejleszteni, az eljutási idők rövidítésével. Az ipar tekintetében Tolna megye ez idő szerint még elmaradottabb az országos átlagnál. A fejlődés az építőanyag-iparban, a tégla-, cserép-, beton- és cementárugyártásban várható, az ebből adódó árutömegekből származó nehéz forgalomra kell alkalmassá tenni az érintett úthálózatot. Nagyobb jelentőségű lesz az élelmiszeripar fejlődése, ott ahol az a nyersanyagtermelő területek központjaiban helyezkedik el. A malom-, tej-, cukor- és a tartósítóiparjön elsősorban számításba Dombóváron, Szekszárdon, Bonyhádon és Pakson. A nyersanyag szállítására kell az alsóbbrendű utakat alkalmasabbá, a szállítást gazdaságosabbá tenni. A paksi atomerőmű új energiaforrást jelent, a hazai távlati energiamérlegben 50 %-ban fog részesülni. Jelentősége megyei viszonylatban környezetének urbanizálódásában jelentkezik és képez közlekedési igényeket. 53