Karoliny Márton: Tolnai utak. (1982)

Bevezető - VIII. A közúti igazgatóság életrehívása, a jelenlegi úthálózat

VIII. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG ÉLETRE HÍVÁSA, A JELENLEGI KÖZÚTHÁLÓZAT A Közúti Igazgatóságok szervezésekor, 1958. január 1én 12 megyeszékhelyen kerültek vissza az állami úthálózat fenntartási és igazgatási feladatai, e munkák személyi állománya és felszerelése, a hatósági feladatokat ellátó igazgatósági szervezetbe. Csak a fokozódó gépesítés, a brigádok szervezése, a bitumenes technológiák általános bevezetése tudott lépést tartani, a rohamosan fejlődő forgalom igényeivel. Szükségessé vált ezek mellett, szorosabb együttműködés a megyei tanácsokkal, a helyi igények jobb kielégítése érdekében. Hét megyében, még közúti kirendeltségek látták el az utakkal kapcsolatos feladatokat, ami jelentősen növelte az adminisztrációt és nehezítette a központi intézkedések gyors végrehajtását. Ez tette szükségessé Közúti Igazgatóságok szervezését a hátralevő hét megyeszékhelyen. Ez több lépésben történt meg, Szekszárdon 1968. február 1én kezdte meg működését a Közúti Igazgatóság, a közlekedés- és postaügyi miniszter 850.594/1968. sz. rendelete alapján. Az új igazgatóság szervezete Feladatait a Pécsi Közúti Igazgatóság Szekszárdi Közúti Kirendeltségétől vette át, munkáját a már korábban megkezdett beruházással megépült új székházban folytatta. A szervezéskor az épület befejezése után alakult meg a fenntartási, központi műszaki és pénzügyi osztályok. Az igazgatóság kezelésébe 1105 km-es úthálózat került, ebből 425 km állandó burkolatú, 460 km portalanított makadám, 117 km vizes makadám és 103 km kiépítetlen földút volt. Ehhez az induló létszám 237 fizikai, 52 nem fizikai, összesen 289 dolgozó. Célkitűzések Az új igazgatóság célkitűzései: az úthálózat keskeny, forgalomveszélyes burkolatainak kiszélesítése, a meglevő gyenge, nem teherbíró burkolatok erősítése, a forgalomtechnikai színvonal növelése, elsősorban a jelzőtáblarendszer fejlesztésével, az utak egyes szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, kapaszkodósávok építése a nagyobb emelkedésű útszakaszokon, a szűk pályaszélességű hidak kiszélesítése. Ezek mellett, természetesen és sürgősséggel, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása és a balesetek elleni védekezés fejlesztése. Telepfejlesztések A célkitűzések teljesítése érdekében, elsősorban a korábbi útfenntartási telepek és a központi telep fejlesztését kellett beindítani, illetve a már megkezdett építéseket kellett befejezni. Szekszárdon komplex telep épült, központi gépműhellyel, szociális és irodaépülettel, laboratóriummal. Itt épült meg a központi festő- és asztalosműhely, valamint a szekszárdi útmesterség telepe közös telken, közös közművesítéssel. Tamásiban gépszín és irodaépület, Pakson műhely, raktár, szociális épület, Nagydorogon és Szekszárdon keverőtelep épült. Ezekre a fejlesztésekre az igazgatóság összesen 39,54 millió forintot használt fel 1966 és 1981 között, részben házilagos kivitelezéssel. Ennek keretében épült ki a szolgálati URH-telefonhálózat. Az új és kibővített üzemi telepek, a nagyobb kapacitású keverőtelepek tették lehetővé a tervszerű megelőző karbantartás megszervezését és általános bevezetését az utakon és a műhelyekben. Az igazgatóság szervezetének kialakítása A korábbi szakasztechnikusi szervezetet először útmesterségekké fejlesztették ki: Szekszárd, Bonyhád, Tamási és Paks telephelyekkel. Ezek 1968-tól 1973-ig végezték az útfenntartási munkákat. Az igazgatóság egyre növekvő feladatai a központi szervezet kibővítését is szükségessé tették. Jelenleg fenntartási, építési, gépészeti, jogi-, és igazgatási, hatósági és közgazdasági osztályok, ezeken belül hatósági, igazgatási, munkaügyi, pénzügyi és forgalomtechnikai csoportok működnek. Üzemmérnökségek A tervszerű útfenntartás általános bevezetését az üzemmérnökségek szervezése tette lehetővé. 1973-ban három üzemmérnökség kezdte meg a munkáját Szekszárdon, Pakson és Tamásiban, 380, 357 és 368 km-es úthálózattal. Szervezésük nagy előnye, hogy a fenntartási munkákat folyamatosan végezhetik, az előforduló hibákat gyorsabban, önállóbban szüntethetik meg, egyszerűbb ügyvitellel. Az üzemmérnök, egy helyettes, a gazdálkodási előadó és raktáros segítségével vezeti a területén szükségessé váló összes munkákat. A területi brigádokat két művezető irányítja: az üzemmérnökség gépeinek üzemben tartója a főgépész. A művezetők 3-3, nyolcfős brigáddal végzik el az útjaik munkáit. A brigádok anyag- és személyszállítását egy-egy gépkocsi végzi, ez szállítja a munkásokat naponta a munkahelyekre és lakásukra vissza. A tmk-jellegű munkákat és a műtárgyak fenntartását egy-egy brigád, 4-4 pedig a további munkákat, ezek közt a forgalomtechnikai és útesztétikai feladatokat látja el. A fenntartási munkák aszfaltkeverék- és betonanyagát a Szakály-Hőgyész állomás mellé épített C25 jelű aszfaltkeverő berendezés, a Nagydorog állomásnál működő betonkeverő telep és a szekszárdi, 300 kg-os bitumenemulziós keverőgép szolgáltatják. A központi telepen berendezett laboratórium felszereltsége az alábbi vizsgálatokat teszi jelenleg lehetővé: aszfaltkeverékek bitumen, ásványi és töltőanyag %-ának, a házilag készített aszfaltkeverékek hígított bitumen és víztartalmának megállapítása. A zúzalékféleségek szemalak és szemszerkezet vizsgálata, az ásványi anyagok iszap tartalmának mérése. Behajlásmérések tárcsás behajlásmérővel. A korszerűsítések, burkolaterősítések és kisebb hídépítések terveit az építési osztály dolgozói készítik. Az úthálózaton jelentkező kiemelt, nagyobb felszereltséget igénylő munkákat, az üzemmérnökségekhez beosztott munkások és gépek összevonásával végezteti a fenntartási osztály. 42