Karoliny Márton: Tolnai utak. (1982)

Bevezető - V. A török hódoltság megszűnésétől a szabadságharcig

utakat, mégis több ízben előfordult, hogy nem lehetett ezeken közlekedni." A földvédelem gondolata már akkor is élt. A Helytartó Tanács már korábban kezdeményezte az utak adatait tartalmazó táblázatok elkészítését. A Szekszárdon, 1783. január 14-én megtartott vármegyei közgyűlés tárgyalta a Tanács sürgetését, az akkor még latin nyelven írt jegyzőkönyvben: „Gratiosa Excelsi Consily Regy retentius allata Intimata et quidem in ordine: Tabellarum super viis publicis et Telonialibus annuam Informationem adurgens. Quemadmodum mox, atque antecedaneae Excelsi Consily praerio in merítő dispositiones ad Cottum huno pertigissent, utgenuina hoc enpassu e adequata Informatio praestari valeat, eae a Parte Comitatus factae sünt diszpositiones, ut Geometra vias maximé postales, et quotidiano publico Commeatui deservientes de Termino ad Terminum assumat, projectumque qualiter reparandarum marum efformet, ita quamquam usquefuturum Geometrae Sui hactenus partim ob incomoditatem saerís, tempoerisque, partim Sárvizianas operationes praepediti relationem Tabellarem gratiose, praescriptoque Schemati conformem Informationem defacto Cottus hiccepraestare non valeat, Nihilominus tamen ut Quaqua ratione gratiosisjussis satisficat, e praesenti non modo in Oppidi Simontornya Pontes et Aggeres ad 600 circiter Bonyhád verő ad 800 cir. orgias cum intermedia via, sed et alias vias, dum et quando Necessitas secum tulerat, et tempus admiserat, reparatas haberi rescribetur." A latin szöveg magyar fordítása: „Amint a Magas Tanácsnak az előbbi ügyben most és előzetesen hozott rendelkezései a Vármegyéhez érkeztek, hogy ebben az esetben valódi és megfelelő tájékoztatást lehessen adni, a Vármegye azt az intézkedést tette, hogy a geométer leginkább a posta és azokat az utakat, melyek a mindennapi általános közlekedést szolgálják, időről-időre átnézze és az utak kijavításának módjáról tervet készítsen. így noha a Vármegye földmérőjének a következő táblázatos tájákoztatásáig előzékenyen és az előírt mintának megfelelő tájékoztatást tényleg adni nem tud, mivel az részint a kedvezőtlen időjárás és idő miatt, részint a Sárvízen folyó munkálatok miatt akadályoztatva volt, mindazonáltal azonban hogy minden lehető módon a kegyes parancsoknak eleget tegyen, mostantól kezdve nemcsak Simontornya városában levő hidakat és úttöltéseket, közel 600 ölnyi, Bonyhádon pedig közel 800 ölnyi hosszúságban a közbeeső úttal, hanem más utakat is, amíg és amikor a szükség magával hozta és az idő engedte, kijavítva vannak". Ez a válasz ment a Helytartó Tanácsnak. Tiszteletre méltó, ahogy a közgyűlés megvédte a határidő késésben levő megyei földmérőt. Az úthálózat nyilvántartása, 1786-ban már rendelkezésére állott. A Helytartó Tanács rendelkezésére, a megyei utakról statisztikai tabellákat kellett készíteni. Ezeket külön bizottság készítette el, az akkor már működő megyei mérnök, Schnemann József közreműködésével. Az elkészült tabellában az egyes megyei utak hossza, jó, közepes, rossz minőségű szakaszai, a keresztezett vízfolyások száma mellett, a hidak anyaga és állapota szerepel. Adatokat közöl a tabella, hogy az úttól hány óra járásra lehet követ, kavicsot, homokot, beépíthető fát és cserjét találni. A megye teljes úthálózatának hossza 327190 öl (620 km). Ebből 22000 öl volt jó, 116000 volt közepes, a többi gyenge állapotban. Az utakon 36 kőhíd volt, 1191 öl hosszal, ebből 545 öl volt jó állapotban, a többi javításra szorult. A fahidak száma 184, együttes hosszuk 629 öl, ebből jó 502. A tabella még áttöltéseket is felsorolt (aggeres) amelyeken át lehet kelni a vizeken. A tabella szerint a megyei úthálózat posta-, kereskedelmi és katonai utakból A Szekszárd városban Séth-nek nevezett árok a kocsival járható felső hídtól a postaházig terjedő szakaszának helyszínrajza. A lakosok és tulajdonosoknak a gyors lefolyás kimosásai miatt veszélyeztetett legközelebbi házaival és az átkelő pallókkal. A) I. sz. 9 láb nyílású híd, a postaépület alatt, mely miatt az árok kimélyült. B) 19 láb nyílású kisegítő átjáró hely, ez a kimélyülés oka. C) 30 láb nyílású, 3. sz. átkelés okozza a legveszedelmesebb kimosást. D) 18 láb nyílású negyedik palló a kimosott hely fölött. E) az ötödik, kimosást okozó, 17 láb nyílású átkelés. F) 8 láb nyílású, kocsival járható híd. G) Leégett fahi' roncsai. H) Az árvizektől feltöltött, építésre alkalmatlan terület. A helyszínrajzot Wenzelaus Ferenc kőműves mester rajzolta 1799-ben.