Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
Összefoglaló
Székesfehérvár látképe egészen megváltozott. A vízszabályozások és lecsapolások után a korábbi mocsarak helyén új utakat, városrészeket, szántóföldeket alakítottak ki. A várost több kisebb csatorna szelte át. A csatornákon számos kisebb híd épült, 1821-ben már 101 hidat számoltak össze a város bel- és külterületén. Ebben a korszakban nevezték „hidak városának" Székesfehérvárt, bár ezen hidak mindegyike (1-2 kivétellel) kis nyílású csatornahíd volt. A hidak anyagában is változás következett be. 1780-as évektől a fahidak igen nagy fenntartási költsége és a fahiány miatt a létesítéskor drágább kőhidak építése mellett döntöttek. A mocsarak lecsapolása után az 1800-as években az árvíz mentesítési munkák igen jelentősek, mivel a tavaszi olvadáskor rendszeresen elönti a víz a várost, és többször elsodorja a hidakat (pl. 1792, 1881). Az 1881 évi árvíz után az elsodort Hosszú és Czifra híd vas tartószerkezettel épül fel. Vasút építése, a dunántúli vasúti csomópont kialakítása a város fejlődésére erősen kihatott. Az 1870-es évektől indul meg a csatornák beboltozása. Ezekkel a munkákkal jelentősen megváltozott a város képe, láthatatlanná váltak a hidak és a csatornák, felettük széles utakat építettek. Az 1930-as évek végétől napjainkig Az 1930-40-es évekre a csatornák beboltozásával kialakult a mai „modern város" széles utakkal, föld alatti csatornákkal. Nyoma sem maradt a múlt emlékeinek, a hajdanvolt mocsaraknak, majd a későbbi csatornákkal szabdalt városképnek. Az új modern város kialakulásával iparosodásával együtt új útvonalak és több vasbeton felüljáró is épült a 40-es években (Balatoni út új kivezetése a felüljárókkal, Széchenyi úti aluljáró). A háború után ugrásszerűen megnőtt gépjárműforgalom kikövetelte a korábbi utak szélesítését, új utak építését. Ezeknek a munkáknak egy része a Közúti Igazgatóság, másik része a város beruházásában valósult meg. A 60-as években kezdődött meg a városi főúthálózat négy forgalmi sávra való szélesítése (Berényi út, Budai út, Várkörút, Mártírok útja). Már a 60-as évek közepén is igény volt a városba „becsalogatott" forgalom Belvárostól távolabbra vitelére, ezért épült ki a Horvát István utca és folytatása a Balatoni út átmenő forgalmának kiváltására. A 60-as évek további új útépítése volt a Várkörút végének kinyitása (Zichy liget felé), a Stéger Ferenc utca megépítése (mai Mátyás király körút vége) és a Mártírok útjának meghosszabbítása a Seregélyesi útig. A 70-es években folytatódik az utak szélesítése, négynyomúsítása (Széchenyi út, Vörösmarty tér, Király sor). 1978—1983-ig épült ki a város 8. sz. elkerülő útja a Seregélyesi úttól a Palotai útig 2x2 sáv szélességgel, 1990-91-ben készült el a palotai út 2x3 sávra szélesítése, 1992-ben a Stéger Ferenc utca (mai Mátyás király körút) átkötése a Palotai útig. A közeljövő fejlesztési feladata Székesfehérvár új nyugati elkerülő útjának megépítése. 60
