Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A „modern" Székesfehérvár útjai és hídjai (1945-1997)

Székesfehérvár Szabad Királyi Város belsőségének 1943. évi térképe. Készítette: Szathmáry Sándor. A térképen jelöltük Székesfehérvár 1960-1965 között korszerűsített főútvonalait Bogár Pál ny. közúti főmérnök által készített térkép alapján. Jelmagyarázat: Közúti Igazgatóság kivitelezésében I lt

J út mmmm korszerűsítés 4 forgalmi sávra mm mi korszerűsítés Város kivitelezésében | új út mmmmm korszerűsítés 4 forgalmi sávra M •• korszerűsítés f J jelzőlámpa o ás csomópont korábbi vámház A „modern" Székesfehérvár útjai és hidjai (1945-1997) A második világháború utáni évek részletes bemutatása külön könyv témáját is képezhetné. Ezért nem kívánunk itt részletes bemutatást adni, csak a legjellemzőbb változásokat mutatjuk be. 1945-ben a megyében az 1268 km úthálózatból csupán 134 km volt pormentes, a kiépített utak átlagos szélessége 3,36 m, gyakorlatilag egy nyom szélességű volt. A háborúban a Duna -Tisza hídjaink teljes mértékben, 50 m-nél nagyobb hídjaink 90%-ban elpusztultak.

18í> Székesfehérvárt rendkívül súlyosan érintette a második világháború. Székesfehérvár hidjai, alig néhány éves vasbeton felüljárói a háború után romokban hevertek. A 70. sz. főút városból kivezető (új, 1940-ben épült) nyomvonala egészen 1947-ig a felüljárók helyreállításáig járhatatlan volt. A forgalom a régi nyomvonalra, a Batthyány útra kényszerült. A Közúti Igazgatóságok megalakítása 1950. január elsejével a törvényhatósági utak jelentós része állami kezelésbe került (a 339 XVIII 1949. NT. sz. határozat alapján.)

186 Ezzel egyidőben megalakították az Útfenntartó Nemzeti Vállalatokat. Az AÉH.-k a Megyei Tanács VB. Osztályává alakultak, majd 1954től a KPM. Közúti Kirendeltségévé. Az 1955-56 évi forgalom nagysága már 7,24-szerese volt az 1935-36 évinek. A (külterületi) megnövekedett forgalmú utak a korábbi „vizes" hengerléssel már nem voltak fenntarthatók, ezért bitumenes (kisebb mértékben olajos) portalanításokat végeztek. 1958-ban alakították meg az állami utak kezelésére a Közúti Igazgatóságokat, melyek eredeti formájukban 38 évig működtek. A várost átszelő főúthálózat az átmenő forgalmat is szolgálta, ezért állami kezelésben volt a Budai út, a Balatoni út, Palotai út, Széchenyi út, Seregélyesi út, Móri út, Berényi út, a Zámolyi út és a Börgöndi út, a Fiskális út, a háború utáni időkben a Balatoni út kiváltására a Battyhányi út, kiépülése után pedig a Horvát István utca, ami a Balatoni út Belvároshoz közeli szakaszát váltotta ki. Az állami kezelésű városi úthálózat fejlődése, hídjainak korszerűsítése.

187 A háborús helyreállítások után 1955-60 között erősítették a Palotai utat, a Berényi utat és a Budai utat. Berényi (811 sz.) út: 1962-ben készült a korszerűsítése, négy nyomra való szélesítése. Budai út - Horvát István utca (70. sz. út): A Budai út korszerűsítése több szakaszban készült. 1961-62-ben építették ki a Budapestről jövő irány bevezető szakaszát négy nyomra a budai sorompóig (a Seregélyesi út, Király sor csomópontjáig). 1963-ban folytatódott a korszerűsítés a budai sorompótól a Lövölde utcáig négy nyomon és ekkor épült ki a Budai út - Lövölde utca csomópontja. 1964-ben a Lövölde út - Horvát István út csomópontja készült és a Horvát István utca korszerűsítése a Széchenyi utcáig. 1966-ban épült ki a Horvát István utca folytatása a Széchenyi utcától a Balatoni útig. 1967-ben korszerűsítették a Balatoni út kivezető szakaszát a Horvát István utcától. Móri út Zámolyi út Berényi út A Közúti Igazgatóság kezelésében lévő városi úthálózat az 1960-1970-es években. M= 1:75.000 A Horvát István utca kiépülésével ez lett a 70. sz. út új nyomvonala (a 40-es években a városba „becsalogatott" forgalom Belvárostól távolabbra vitelével). Hármas híd: 1964-ben szélesítették és erősítették a Palotai út Hármas hídját. Az 1940-ben (az árvíz után) épült, az akkori hídszabályzatnak megfelelően 20 t-s gőzhenger terhelésre méretezett, 7,0 m kocsipálya szélességű híd helyett eredetileg új híd építését tervezték („A' közúti terheléssel, 9,0 m kocsipálya szélességgel). A híd igen jó betonminősége és állapota következtében végül az erősítés, szélesítés mellett döntöttek. A híd két szélén két új főtartót építettek és az új főtartókat keresztirányban összefeszítették a régi szerkezettel. A híd ma is viseli a megnövekedett forgalmat. 1960-65 között korszerűsítették a 8. sz. főút szárazréti szakaszát, burkolaterősítés készült a Budai út öreghegyi szakaszán, valamint a Zámolyi úton, új híd épült a Lovasberényi úton az Aszalvölgyi árok felett. 1965-ig a megyénkben, a városba bevezető utakon a vizesmakadám burkolatok gyakorlatilag megszűntek, hígított bitumennel készített aszfaltmakadám, kötőzuzalékos aszfaltmakadám, főutakon az aszfaltbeton burkolatok voltak a jellemzőek. A 60-as évek végén, a 70-es években már az utak, hidak szélesítésén, erősítésén volt a fő hangsúly. 1965-70 között burkolaterősítés készült a Fiskális úton, a Palotai út szárazréti szakaszán, a Börgöndi úton, valamint ekkor épültek a Széchenyi úton a Sóstó vonalában lévő hidak. 52