Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Székesfehérvár útjai és hídjai a reformkortól a kiegyezésig (1810-1867)

Részlet az 1863-64-ben Székesfehérvár és környékéről készült felmérésből eredeti M-1:28.800 méretarányban. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi térképtár) A város külterületi hídjait az 1833. évi felmérés adataival összevetve (36. oldal) jelöltük meg. A bemutatott térképrészlet nem terjed ki minden irányban a város határáig, így nem tartalmazza a város összes külterületi hídját. Az 1783. évi I. katonai felméréshez viszonyítva a főbb utak vonala több szakaszon változott, kiegyenesedett (móri út, palotai út), egyes ágak megszűntek. A REFORMKOR ES ABSZOLUTIZMUS KORÁNAK UTJAI ES HIDJAI 1833-ban készült felmérés

145 szerint a Székesfehérváron áthaladó külterületi útvonalak alatt a következő helyeken az alábbi szélességű és hosszúságú hidak voltak 1. A Budai út alatt régi budai sorompótól a kisfaludi határig 5366 méter (2830 öl) távon 6 híd a híd helye a híd a híd a híd hosszúsága anyaga szélessége 1/1 sorompónál kőhíd 1,9 m (1 öl) 5,7 m (3 öl) 1/2 marhavásárnál kőhíd 1,6 m (5 láb) 6,6 m (3 1/2 öl) 1/3 marhavásár kőhíd 1,6 m (5 láb) 8,8 m (4 2/3 öl) szélénél 1/4 szélső háznál kőhíd 1,2 m (4 láb) 6,6 m (3 1/2 öl) 1/5 Aszalvölgyi kőhíd 3,2 m (1 2/3 1) 10,4m (5 1/2 öl) ároknál 1/6 Belső hegynél kőhíd 1,6 m (5 láb) 6,6 m (3 1/2 öl) (A felmérés óta létesülhetett a térképen a Rácz-hegynél látható kőhíd, aminekjele 1/7.) 2. A Budai sorompótól a fehér házig nincs híd. (Ez az új Budai út a régi út csomópontjáig. Az új sorompónál lévő hidat 2/1, a szakasz közepén 1833 után épült új kőhidat 2/2 jelöli.) 3. A Móri úton a sorompótól a keresztesi határig 3331 méter (1757 öl) távon 4 híd a híd helye a híd a híd a híd hosszúsága anyaga szélessége 3/1 szélső háznál fahíd 1,0 m (3 láb) 6,6 m (3 1/2 öl) 3/2 Kalló malom kőhíd 1,0 m (3 láb) 6,6 m (3 1/2 öl) zúgójánál 3/3 malmok közti kőhíd 1,6 m (5 láb) 11,4 m (6 láb) 3/4 Pulger kőhíd 1,6 m (5 láb) 10,1 m(5 1/3 láb) malomnál A felmérés nem tartalmazza a következő útvonalakat. 7. Szekszárdi út. Hidjai 7/1: Csíkvári sorompónál az Aszalvölgyi árok felett kőhíd, 7/2: Sóstói híd a szélső ház után kőhíd. 8. Bottyánt út. Hidjai 8/1: Sóstó utáni fahíd, mely után mégegy fahíd volt. Az Úrhidai elágazás után még két fahíd volt (nem láthatók). 9. Úrhidai út. Hídja: Maros híd (térképrészleten már nem látható). 10. Táci út: A battyáni útról indult. 11. Fövenypusztai út: a szekszárdi útról ágazott le. Ezen az úton három kőhíd volt. 4. A Palotai úton a sorompótól az egyes halomig 4835 méter (2550 öl) távon 4 híd a híd helye a híd a híd a híd hosszúsága anyaga szélessége 4/1 sorompó híd kőhíd 1,9 m (1 öl) 1,6 m (5 láb) 4/2 Új (Varga) kőhíd 3,5 m(l 5/6 öl) 8,8 m (4 2/3 áb) csatorna híd 4/3 Hosszú-híd kőhíd 11,3+ (6 + 8,5 m 4 l/2öl) 4/4 hosszú töltés kőhíd 1,6 m (5 láb) 2,8 m (1 l/21áb) derekán (Az 4/4 hidat a térkép nem jelöli. Nincs ábrázolva (az 1840-ben a Hosszú hídtól 300 méterre épült) Czifra hidat sem, ennek helyét jelöltük meg 4/4gyei-) 5. Lovasberényi út. A régi budai sorompótól a túrózsáki szőlőkig 2692 méter (1420 öl) távon 3 híd a híd helye a híd a híd a híd hosszúsága anyaga szélessége 5/1 Pikler kőhíd 1,3 m (4 láb) 6,3 m (3 1/3 öl) majorjánál 5/2 Gugás völgyi kőhíd 1,3 m (4 láb) 1,3 m (4 öl) híd 5/3 Aszalvölgyi kőhíd 2.5 m(l 1/3 öl) 10,4m (5 1/2 öl) árok felett 6. Dunaföldvári út. A fehér háztól (képtől) a börgöndi határig 5896 méter (3110 öl) távon 1 híd a híd helye a híd a híd a híd hosszúsága anyaga szélessége 6/1 Aszalvölgyi kőhíd 3,8 m (2 öl) 9,5 m (5 öl) árok A

II. katonai (1847) és az azt követő (1863-64 évi) felmérés A

II. katonai felmérés 1847-ben készült Székesfehérváron és környékén. Székesfehérvár területe két térképszelvényre esik és a két szelvény illesztése nem tökéletes, hibák fedezhetők fel. Valószínűleg ezért készült 1863-64 évben Székesfehérvár és környékéről a II. felmérés méretarányával azonos újabb felmérés, amit bemutatunk. Az 1863-64. évben készült térképen a Székesfehérvár környéki országutak jól nyomon követhetők. Az abszolutizmus korában 1850-ben meghatározott új útosztályokba az alábbi utak tartozhattak. Állami út: buda-grazi útvonal (mai 8116 j. kápolnásnyékpákozdi út, Budai út, Palotai út, 8. sz. főút vonalán). Országos utak: győr-szekszárdi, zámolyi, lovasberényi, seregélyesi (földvári), adonyi, csíkvári, úrhidai, táci utak. A seregélyesi út a régi Budai út (mai Király sor) és az új Budai út (ma is Budai út) csomópontjából indult, a mai Seregélyesi út vonalán. Az adonyi út ebből ágazott ki Dinnyés felé. A vasút fejlődése 1860. július 1-én gördült ki a fehérvári régi indulóházból az első szerelvény Újszőny felé, s egy év múlva megnyílt a Déli vasút Budapest - Nagykanizsa vonala is.

154 Székesfehérvár fokozatosan a Dunántúl legjelentősebb vasúti csomópontjává épült ki, ami a város fejlődésére a következő évtizedekben erősen kihatott. Az 1863-64. évi felmérésen az Újszőny és Nagykanizsa vasútvonal is szerepel (azok hídjaival). Az utcák világítása A XVIII. század végéig a jelentősebb középületek falán szurokfáklyákat helyeztek el. 1800-tól már néhány magánember is akaszthatott a házára olajlámpást. Ehhez az olajat a város adta. 1820-ban a jelentősebb belvárosi utcákon már kandeláberes olajlámpások égtek, de még 1840-ben is összesen 31 nagyobb és 9 kisebb lámpás volt a városban. Az 1850-es években tértek át a petróleum használatára. A lámpákat egy, majd két felügyelő gondozta.

155 36