Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
A barokk Székesfehérvár útjai és hídjai (1711-1810)
A BAROKK SZÉKESFEHÉRVÁR UTJAI ES HIDJAI „Láttam még ezen városnak a XIV század kezdetén, amint irányozhattam, készült palotai ékes kapuját, melynek négyszögű széles tornyai közepetén a magyar királyobiak képei rendszercnt helyeztetve és félig előállván kifaragva valának." m A palotai ékes kapu elbontása után a város (talán nosztalgiából) a hajdani Bábsütő utszát több mint fél évszázadig 1899-ig Palotai Kapu-nak hívja. Ezután lett Szőgyén Marich utca a mai Liszt Ferenc utca. A Palotai kapuval szemben lévő kis földerődítmény a kis felvonóhíddal már az 1720-as években megszűnt. 3/1. A külső Budai kapu és hídja már a XVIII. százzd elején megszűnt, mivel a középkori Budai út nyomvonala délebbre helyeződött át. 1738-ban a külvárost körülvevő korábbi széles várárkot is megszüntették, helyén azonban keskenyebb árkot hagyhattak, mert az 1797. évi Liptay térkép is jelöl a mai Szekfű Gyula út, korábbi várárok keresztezésében egy kisebb fahidat. A Budai sorompó után 3 kisebb kőhíd volt az Aszalvölgyi árok fa hídjáig. 3/2. A Budai külváros kapu nélküli északi kijáratánál a külváros betemetett széles árka helyén megmaradt kisebb árkon az 1783. évi I. Katonai felmérés és az 1797. évi Liptay-féle térkép is kőhidat jelöl. 4. A külső Palotai kapunak már a század elején megszűnt a védelmi rendszere. Az 1738. évi német felvételi rajzon még látható hosszú fahídját azután építhették át kis nyílású tahidra, miután a 1782-83-ban a kapu felett kb. 200 méterrel építették meg a várárkot tehermentesítő (mai Varga-)csatornát. A kis fahidat 1796-ban építették át kisebb kőhíddá 107 (A mai Tobak-csatornán, ahol ekkor már sorompó volt). 4/2. A külső Palotai kaputól északra az új (Varga-)csatornán, annak építésével együtt 1783-ban kőhíd létesült a Palotai út alatt. 93 Ezen a helyen, a Palotai út alatt a Varga-csatornát ma egy vasbeton bordás lemezhíd hidalja át. A híd alapja, amit a híd alá menve ma is láthatunk nagyméretű kövekből van, melyek eredete lehet, hogy erre az időre nyúlik vissza?! 5/l.AzIngoványikapu sáncrendszerével, árkával és hídjával 1720 körül szűnt meg. Helyén a korábbi árokra merőlegesen vezetett az 1775-1779 között meghosszabbított Malom-csatorna, melynek hídja a korábbi kapuhíd közelében volt. Az 1783 évi katonai felmérés még fahidat, az 1797 évi Liptay térkép már kőhidat jelöl a Malom-csatorna felett ezen a helyen. 5/2.Az Ingoványi kapu előtt 1601-ben készített kelet-nyugati irányú árokrendszer (a kaputól délre kb. 110 méterrel) vezette le a várárok vizét, ami felett fahíd volt (a mai Jancsár csatornán, a mai Vörösmarty tér-Balatoni út csomópontjában). 6. Az Újváros déli kapujánál a csatorna felett továbbra is fahíd volt. (A híd I. katonai felmérésen is látható. Ez a csatorna a mai Aszalvölgyi árok szakaszán van.) 7. A Hosszú híd helyén a Palotai út folytatásában, a nyugatra forduló út alatt, a középkorban meglevő hosszú fahíd helyén (Hosszú híd) az I. katonai felmérésen 5 db kisebb fahidat ábrázoltak. 8. A palotai és győri utak közötti összekötő úton az I. katonai felvételen 4, Liptay János térképén 3 híd látható. Új hidak épültek még a csatornázásokkal egyidőben, az új útvonalak alatt, az árvizek kártételei után A XVIII. század végétől a fontosabb fahidakat kőhidakra építették át, valamint kisebb hidakat építettek a vízelvezetések javítására, az időszakos vízfolyások felett az esős időben való járhatóság biztosítására. 1784-ben a csatornázással kapcsolatban három új hidat építettek a Visszafolyó Maroson. w 1792 tavaszán a Hosszú hidat ragadta el az áradás. IU8 1793 körül az új (Budai) út alatt fahíd épült a Várárok-csatornán. 1793-ban a Fő utca irányából a Malom utca felé haladó utcácskán épült híd, hogy esős időben is járható legyen. " w A hidak javítása Az utakhoz hasonlóan sokszor akkor végezték el, amikor azon a járás már veszélyes volt. 1777-ben a Hosszúhegyi patak hídját, 1779-ben a Kis Kecskeméti úthoz vezető hidat, 1798-ban a Kállómalomnál lévő hidat kellett sürgősen javítani. 1 " 1 A hídjavításokhoz a kamarás szerzett be fát és gerendát, a javító ácsmesterre az útbiztos felügyelt. Fehérváron a fahidak fenntartását a fahiány igen megnehezítette. A török korban Evlia Cselebi még azt írta, hogy a váron kívül és belül cser és tölgyfák vannak. A török utáni kortól, igen nagy gond volt, hogy a városnak nem volt erdeje. A fát Móron, majd Csákváron vásárolták és a fa árán kívül ezt még a fuvardíj is terhelte. Később a város Bodajkon és Csórón bérelt erdőt. A fásítás a városban Mária Terézia idejében indult meg, aki 1777-ben felszólította erre a várost. Az 1790-es évektől kezdve a város faszükségletének egy részét Adonyban vette meg. 11 ' A barokk korra jellemzően szívesen helyeztek szobrokat a hidakra, vagy azok közelébe. 1779-ben Wagner György 25 forintot adott az egyházi pénztárnak a Palotai külvárosi Hosszú hídnál elpusztult kereszt helyére egy szobor állítására." 2 A hidak anyagában, méretében, számában bekövetkezett változások A hidak anyagának változása: Az ókortól kezdve egészen a XVIII. század végéig Székesfehérvár környékén kizárólag fahidakról beszélhetünk. Ezeknek a fahidaknak igen jelentős évenkénti fenntartási költsége volt, továbbá sűrűn kellett nagyobb felújítást, a korhadt fák cseréjét elvégezni. Nem kímélte a hidakat az árvíz, valamint a tűzvészeknek is ki voltak téve. A fahiány és fahidak igen nagy fenntartási költsége miatt a XVIII. század végén döntenek a létesítéskor drágább kőhidak építése mellett. A megyében egy 1766. évi felmérés szerint 12 kőhidat és 86 fahidat írtak össze. 113 Az 1783. évi I. katonai felmérésen Székesfehérváron és környékén több kőhidat is láthatunk (a Budai és Győri utakon és a Palotai út alatt a Jancsár-csatornán, ami a Sárvíz szabályozásával egyidőben készült.) 26
