Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A török kor utáni évtizedek útjai és hídjai (1688-1711)

A TÖRÖK KOR UTÁNI ÉVTIZEDEK UTJAI ES HIDJAI A vár erősítése és hidjai 1689-1691 között La Vergne hadmérnök-százados tervei alapján a Habsburg hadvezetés utasítására megerősítették a várat. Az északi várfalat szegletbástyákkal erősítették.

57 Ekkor hosszabbíthatták meg a belváros hídjait. A Budai (Bécsi) kapunál kiszélesítették az északi erődítményekkel szembeni várárkot, ehhez a felvonóhidat át kellett építeni. A meghosszabbított híd hossza egy 1700ban készült dokumentum alapján 83 és 1/2 öl hosszúságú volt,

58 azaz közel 160 méter! A széles várárok túlsó partján nagy ellenerőd épült a híd biztosítására. A Palotai kapuval szemben is ellenerődöt építettek és kiszélesítették a belső vár nyugati árkát is. A Palotai kapu meghosszabbított hídja az 1700-as dokumentum alapján 34 és 1/2 öl,

58 azaz több mint 65 méter. A külső Palotai kapunál is kisebb védmű épült. Az ittlévő híd hossza kb. 80 méter lehetett. Ezeknél az erődítéseknél hordták el végérvényesen a város középkori templomainak köveit. Az erődítési munkálatok 200 ezer forintba kerültek.

57 A város többi hídja ebben az időben: - a külső palotai kapun kívül, hossza valószínűleg több mint 100 méter, - az Ingovány végénél lévő kb. 15 méter, - a Csíkvári híd több mint 30 méter hosszú,

58 - a Budai külváros hidjai a kettős sáncrendszernél kb. 10 m és 20 méter, - a külső Budai kapunál kb. 35 méter és a Bécs felé vezető út alatt kb. 25 méter. A vár lerombolásának kezdete 1702. február 7-én a bécsi Udvari Kamara elrendelte a magyarországi várak lerombolását. A második csoportba osztva Székesfehérvárra is sor került (annak ellenére, hogy egy évtizede hatalmas összeget fordítottak az erődítésére).

59 1702 végére csak a Budai kapu előtti nagy hídfőerődöt bontották le, a várfalakat csak helyenként robbantották fel. A vár ágyúit Budára szállították. 1703 májusában a vár helyőrségét képező kétszáz császári katonát elvezényelték.

59 A Rákóczi-szabadságharc ideje (1703-1711-ig) 1703-ban a Palotai kapu előtt előző évben felrobbantott körbástyát a fallal együtt, újonnan felépítették

60 (a korábbitól eltérő formában). 1704, április 8-án a császári csapatok elől a kuruc hadak menekülésszerűén vonultak vissza Székesfehérvár várába. Felhúzták a kapuhidakat és felszaggatták a várárkokon átívelő hidakat.''

1 A császárkézen lévő város 1705-1709-ig blokád alatt volt, éhezett, nélkülözött. 1705 januárjában a tanács a polgárokat és a lakosokat a befagyott mocsár jegének feltörésére vezényelte ki, a kurucok távoltartása céljából. A mocsaraknak ekkor, a XVIII. század elején volt utoljára védelmi jelentőségük. A Rákóczi-szabadságharcot követően a vár katonai jelentősége végleg megszűnt. A vizek, a mocsarak és az ezeket áthidaló hosszú fahidak egyre inkább teherré váltak.

ó2 A hidak állapota A blokád alatt volt, nélkülöző, majd járvánnyal sújtott város útjai és hosszú fahídjai a Rákóczi-szabadságharcot követő 1710-es években (20 évvel a megerősítések után) már újra teljesen elhanyagoltak lehettek. A katonai szerep megszűnésével a hidakat már felvonóhídrész nélkül állíthatták helyre. Kapu és sorompóőrök 1703-ban a vár helyőrségének elvezénylése után a vár őrségét a városi polgárőrség, a vár három kapujának kulcsait a városi tanács vette át.

59 A városi tanács először 1710-ben a pestis járvány alkalmával állított őrt a Budai és Palotai kapukhoz.

63 20