Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A török kor utáni évtizedek útjai és hídjai (1688-1711)

A török kor utáni évtizedek útjai és hidjai (1688-1711) Nemzetközi kitekintés Afrika megkerülése, Amerika felfedezése megváltoztatta a világkereskedelem szállítási útvonalait. Az Afrikát megkerülő, Ázsiába irányuló kereskedelmi tengeri szállítás sokkal nagyobb árutömegek sokkal olcsóbb szállítását tette lehetővé, mint a szárazföldi szállítás. A Lemberg - Krakkó - Prága világkereskedelmi útvonal (és KözépEurópa bányászata) elvesztette jelentőségét. Dél- és Közép-Európával szemben a Nyugat került kedvezőbb helyzetbe.

40 A török hatalom megszűntével hiába volt rövidebb Magyarországon át az Ázsiába és Közel-Keletre vezető szárazföldi kereskedelmi útvonal, ennek korábbi jelentősége megszűnt. Székesfehérvár középkori szerepének megszűnése Az európai kereskedelemben betöltött szerepét a város már a késő középkorban elvesztette. A török időkben megszűnt a késő középkori város legmeghatározóbb hatásköre is, az, hogy állami eseményeknek (többek között királyi koronázásoknak és temetkezéseknek) volt a színhelye. A királyi bazilika, a templomok, a kincsek, a kódexek elpusztulásával város korábbi szerepét már nem szerezhette vissza. A török kor után a talpraállás, a fellendülés igen lassan következett be. A város állapota a visszavételkor A városban annak ellenére, hogy a törökök jelentősebb harc nélkül engedték át a várat, mindenfelé füstös égett romok voltak és elképesztő szegénység. Az egykori gazdagságnak nyoma sem volt.

53 A középkor román és gótikus stílusú tönkrement épületei a barokk kor átépítései során talán ezért is tűntek el szinte nyomtalanul. Az 1688. május 20-i bevonuláskor a várból két kapu - a Budai és a Palotai kapu - vezetett ki, de egyik sem volt ellátva felvonóhíddal. Az elővárosból (Sziget külváros) két kapu nyílott: az egyik Veszprém, a másik Csíkvár felé. A Veszprémi (vagy Palotai) kapu hídja igen rossz állapotban volt és azonnal javításra szorult.

55 Székesfehérvár első katonai parancsnoka a bécsi haditanácsnak írt jelentésében szomorú képet rajzolt az itt talált helyzetről: ...a kapuk, a hidak mind javításra szorulnak.

56 Az utak elhanyagoltságát és teljes tönkremenetelét is feltételezhetjük. La Vergne 1689. évi Székesfehérvár alaprajzán az Ingoványi kaput Veszprémi kapunak hívja. A török időkben a Sárvíz mocsarainak északi oldalán vezető palotai (veszprémi) út valószínűleg annyira tönkremehetett, hogy újra az ősi, a Sárvíz mocsarai alatt vezető út válhatott egy időre a fő veszprémi úttá. A törökök elvonulnak Feliéirárról. Ismeretien mester idealizált rézmetszete 19