Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Utak és hidak a török korban (1543-1688)

UTAK ES HIDAK A TOROK KORBAN 3/1. Külső Budai kapu: A meglévő, a korábbi külvárost körülvevő árkon Buda felé a középkorral egyezően kb. 35 méter hosszú hidat feltételezhetünk.

48 3/2. Budai külváros északi kijáró hídja: Az elpusztult földsáncokon ekkor már észak felé Bécs (Győr, Csókakő és Zámoly) irányába is volt kijárás. Az északi híd hossza az árkon kb. 25 méter körüli lehetett. 4. Külső Palotai kapu és hídja: Valószínűleg a külső Palotai kaput is átépítették 1601-1602 között.

49 Az 1602-es ostrom naplója szerint augusztus 18.-án az ostromló törökök a Sziget külváros Palotai kapuja környéki árkaiból a régi kapun át akartak a Szigetre jutni, de azt Isolano kapitány befalaztatta. A Sziget külváros körüli árkokat szélesítették, ami a külső Palotai kapunál lévő híd hosszabbítását is igényelte. A kapuval szemben lévő sziget déli részén sánc és árokrendszert építettek. A kapu hosszú fahídját ezen át alakították ki. A híd a kapuhoz felvonóhíddal csatlakozott. A híd teljes hossza a sáncárok áthidalásával együtt 80 méter körüli lehetett.

48 5/1., 5/2. Az Ingoványi (Csíkvári) kapu és hidjai: A védelmi rendszert itt is átépítették. A kapun és hídján kívül a déli külváros (Újfalu) területén egy új kelet-nyugat irányú sánc- és árokrendszert építettek egy új híddal.

50 Mindkét fahidat kb. 20 méter hosszúnak feltételezhetjük.

48 6. Újfalu (Nova Villa) déli kapuja és hídja: Ez a külváros is elnéptelenedett az ostromok során, ezért itt nem készült erődítés. A kapu hídja a középkorral egyezően 25 méter körüli lehetett.

48 7. Hosszú híd: A kapun kívül lévő sziget északnyugati végén a hosszú fahidat az 1601. évi francia metszet alapján kb. 100 m hosszúságúnak feltételezhetjük. A török kor 1602-1688 közötti időszaka 1602. augusztus 29-én foglalták el ismét a szultán hadai Székesfehérvárt. Az 1602. évi forró nyár miatt a Sziget külvárostól nyugatra elterülő mocsár csaknem teljesen kiszáradt, így a törökök nyugatról megkerülhették a külső Palotai kapu hosszú hídjának újonnan épített sáncait, a hídfőerődöt. A törökök az ostromban elszenvedett károk helyreállítása után befejezték a félbemaradt építményeket. A keresztények által átépített, befejezetlen (torony nélküli) Budai kapu nem volt eléggé védhető, ezért átépítették. A Veszprémi vár magyar kapitánya, Veszprémi János 1647. július 24én a Budai kapu átépítéséről értesítette Batthyány Ádám dunántúli főkapitányt: „Az Budai Kaput elhánták (ti. a törökök) és újabban akargyák bóthajtás alá venni, és felére föl is rakták."

51 1664-ben Fehérváron járt Evlia Cselebi, a híres török utazó. Leírásában a vár kapuiról, illetve a felvonóhidakról is olvashatunk. A Belváros hídjairól ezt írta. .„...két kapuja közül a Budai kapu, mely északkeletre néz, négyszeres téglaboltozatú, girbe-görbe sikátorú, erős új vaskapu.... Másik kapuja, déli irányban Battyán vára felé néz, a Palotai síkra nyílik, girbe-görbe útvonalú, négyszeres vaskapu, melyet leírni nem lehet. Kapuk előtt kétszáz lépés hosszú fahíd van. Mindegyik tizenhárom helyen csigákkal emelhető felvonó híd." A nyugati külváros hídjairól így írt. „Székesfehérvárnak déli részén a Battyán várába vezető hídnál nagy külváros vagyon. Folyó mentén, mély mocsárban fekvő szép és népes hely ez is... Két kapuja közül az egyik délkeletre néz, s ez Battyán várához vezet, fából készült kettős kapu, melynek nagy hídja van. Másik kapuja a nyugatra néző Palotai kapu, ez is kettős fa kapu, csigákon járó nagy felvonóhíddal." 52 1686-ban tűzvészben elpusztult a nyugati külváros, és a belváros egy része. A várost a keresztények az 1688. évi visszavétele előtt két évig blokád alatt tartották. A törökök a várost a tűzvész után a blokád miatti építőanyag hiánya miatt sem tudták újjáépíteni, így a város a kapitulációig tovább pusztult. A vár alá 1688 áprilisában vonult fel a magyar és német katonaság, egyben elzárta a város körüli mocsarakat tápláló Gaja-patakot, így a várárokban alig volt víz.

54 A várat végül a törökök kapitulációs szerződés alapján jelentősebb harc nélkül engedték át. 18