Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Utak és hidak a török korban (1543-1688)

Utak és hidak a török korban (1543-1688) 1543-ban szeptember 3-án, 53 évvel Maximilián hadai után, foglalta el a török sereg Székesfehérvárt, s másfél évszázadig uralta. Nemzetközi kitekintés A török birodalom kialakulása és terjeszkedése elvágta a nyugat és dél-európai térséget az Ázsiába tartó kereskedelmi útvonalaktól. Ezzel a világkereskedelem évezredes útvonala szűnt meg Magyarországon keresztül. Új nemzetközi kereskedelmi útvonal alakult ki Prága - Krakkó Lemberg és az ukrán-orosz folyók vonalán. E térség - köztük ÉszakMagyarország - nemzetközi szerepe ebben az időben értékelődött fel, látványos fejlődésüket előidézve.

40 Fehérvár hódoltsági történelme Három periódusra osztható. 1. 1543-1601 közötti időszak, amikor Fehérvár lényegében a középkori formájában állott. (Ezért tanulmányozhatók a késő középkori kapuk és hidak az 1601. évi, a város visszafoglalásáról készült francia metszeten). 2. 1601-1602 között a város a keresztények kezébe került, a városban lázas erődítési tevékenység folyt. Egy év alatt modernizálták a város erődítésrendszerét. 3. 1602-1688 között a helyreállított török uralom építkezései folytak. Fehérvár úthálózata a közel 150 év alatt változatlannak mondható, de a hidakat a 150 év alatt többször is át kellett építeni. Egyes hidak hossza 1601-1602-ben a várárok és sáncok előtti árkok szélesítésével ezen időszak alatt nőtt meg jelentősen. Legjelentősebb változás a Budai kapu és hídjának áthelyezése, ami a hozzá vezető út nyomvonalát is módosította, valamint a Budai külváros elnéptelenedésével a Bécs (Győr) felé vezető út kialakulása a külváros árka felett egy híddal. A török kor 1543-1601 közötti időszaka 1543. szeptember 2-án a török csapatok elsőnek a Sziget külváros déli (Ingovány) kapuján törtek be az Ingovány és Sziget külvárosokba. A török megszállás után a vámhatár a belváros és a nyugati külváros területére korlátozódott. A defterek minden esetben csak a vámhatár három kapuját említik:

41 - a belváros északi kapuja, melyet Budai kapunak, Varsáni kapunak, Csókakői kapunak, vagy Azab kapunak (azab = gyalogos katona) is hívtak, - a Sziget külváros északi kapuja, melynek neve (külső) Palotai kapu v. Sziget kapu volt, - a Sziget külváros déli kapuja, mely Ingoványi kapu, Csíkvári kapu, Battyányi kapu, Cigány kapu, Batal kapu (batak, batakli = mocsaras) neveket viselte.

42 A belső Palotai kapu, melyet Alsóvárosi kapu és Rác kapunak is hívtak csak a két városrész közötti átjárást szolgálta. A hidakat ebben az első időszakban is át kellett építeni. 1546. augusztus 6-áról való írás így tudósít: „Rácz kémem jelenti, hogy a nagy víz a beglerbéget egész hadával Fejérvárba szorította. Nem tud kimozdulni, mert a nagy víz a hidakat mind elvitte." 43 Az 1601-1602 közötti időszak A város visszafoglalása 1601. szeptember 13-ról 14-re virradó éjszaka történt. A keresztény hadak ezer katonája átkelt a fél mérföld, (azaz kb. 3 km) széles mocsáron a törökök által megközelíthetetlennek vélt, és szinte őrizetlen Sziget külváros nyugati partjainál, és silány védműveinél. Az elfoglalt külvárosokba nagy nehézségek közepette bevontatták a nehéz ostromágyukat. Az egyik ágyú alatt leszakadt a fahíd, s az ágyú kiemelése és a híd helyreállítása egy egész napi késedelmet jelentett.

M A város a visszafoglalás során félig rombadőlt, ekkor pusztult el a királyi palota és robbant fel a törökök által 1568 óta (szultáni rendelettel) fegyver-, lőszer-, és lőporraktárnak használt aláaknázott magyar királyi bazilika, amit tovább fosztottak. A visszafoglalt várat a keresztény uralom idején helyreállították, modernizálták. Ekkor készültek el a kapuk előtti modern vonalú árok- és sáncrendszerek,

45 melyek egy része a kapukkal szemközti hídfők védelmére készült. Ez azt jelentette, hogy egy kapuhoz több híd is tartozott a hídfőt védő árokrendszereken. A várárkok szélesítésével együtt az egyes hidakat is meghosszabbították. Ebben a korban már három 100 m körüli hosszúságú hidat is feltételezhetünk Székesfehérváron. Legnagyobb beavatkozást a Budai kapu áthelyezése és hozzá tartozó új híd építése jelenthette a felvonóhíddal. Naponta 1500 ember dolgozott a vár építésén. Az építkezésekhez Lesence és Keszthely vidékéről hozattak jobbágyokat.

41 Az alábbiakat tudjuk a kapukról és hídjaikról ebből az időszakból: 1. Új Budai kapu és hídja: A kaput Új kapunak és Bécsi kapunak is hívták. 1602-ben a város északkeleti részén álló fellegvár mellől helyezték át a mai Fő utca torkolatához Isolano kapitány tervei szerint.

46 A kapu átépítésével együtt új híd építése is szükségszerű volt,

46 ami a kapuhoz felvonóhíddal csatlakozott. Az új Budai kapu új hídja 120 méter hosszú lehetett.

48 Ezután lett főutcává a mai Fő utca. A korábbi Vicus Magnus-t a korai Bástya utca - Lakatos utca nyomvonalával azonosíthatjuk.

47 1/2., 1/3. A Budai kapuval szemben lévő kettős árok és sáncrendszer két hídja: A Budai kapu hídjának hídfőjét védő belső árkon kb. 10 méteres, a külsőn több mint 20 méter hosszúságú lehetett a híd és ez utóbbi felvonóhíd volt.

48 Fehérvár ostromai során a Budai külváros elnéptelenedett. Védelmét nem tartották már fontosnak, ezért korábbi földsáncát, rondelláit sem állították helyre. Helyette készült ez a kettős árok és sáncrendszer a Budai kapu védelmére. 2. Palotai kapu hídja: A híd hossza a középkorral egyezően kb. 30 méter lehetett. 2/1. A Palotai kapu előtti erődítmény vizesárok hídja: A Palotai kapu hídfőjét védő erődítmény vizesárka felett az új híd kb. 10 méter hosszú lehetett, szintén felvonóhíd volt.

48 16