Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Székesfehérvár késő középkorának útjai és hídjai (1301-1543)

SZÉKESFEHÉRVÁR KESÜ KÖZÉPKORÁNAK UTJAI ES HIDJAI Mai helyazonosítása: A Széchenyi út Aszalvölgyi árok kereszteződésénél, a Csíkvári út elágazása felett.

35 Az innen induló útirányok: A kapu után az út két felé ágazott. Ajobbra, nyugat felé hajló ág három irányba szétválva három helyen keresztezte a Sárvíz-folyót. jelentős lehetett a hídfenntartási igény, ami a korhadó faszerkezetek állandó cseréjét jelentette. A várkapuk hidjai - főleg a belváros két kapujának hídja - a nagyobb ünnepségeken igen túlterheltek lehettek. A Belvárosba csak a két kapun és hídján keresztül lehetett bemenni és kijönni. Az úrhidai hídon át Sárkeszi felé a Balaton északi partjára és Veszprém felé lehetett eljutni. (A Palotai út Veszprém felé való kiépülésével az úrhidai hídnak csökkent a jelentősége.) A battyányi hídon át volt a legrövidebb út a Balaton déli partja irányába. A táci híd és a felé vezető út fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét. A másik főág dél felé a mai 63-as út vonalán indulva Pécs és Dunaföldvár felé vezetett. 7. Hosszú híd A külső Palotai kapun kívül folytatódó keskeny földnyelv (sziget) végén kb. 100 m hosszúságú híd volt. A fahidak fenntartása A hidak nagy száma, valamint a szabályozatlan Sárvíz és Gaja folyókon átívelő hidak nagyobb hossza miatt igen Valószínűleg minden, a városban megtartott fontosabb eseményt a várkapuk hídjainak javítása előzött meg. Székesfehérváron a középkor folyamán 40 királyi és 50 királynői koronázást tartottak, királyi esküvők és királyi temetkezések székhelye volt, 48 alkalommal tartották itt az országgyűlést, a „törvénylátó napokat",

37 királyi hetipiacai voltak, majd a késő Árpád-kortól itt tartották az ország legfontosabb vásárát augusztus 14-28 között. Az 1410-es években a város nemzetközi események, értekezletek, politikai tárgyalások színhelye volt.

3K Székesfehérvár első feldúlása Mátyás halála után a város gazdagodása nem folytatódott tovább. 1490. november 17-én a Habsburg trónigényt érvényesíteni akaró I. Miksa (Maximilián) római király és német hadai rövid ostrom után a Budai hídon és kapun keresztül hatoltak be a városba, feldúlták, kifosztották a bazilikát, a templomokat és a várost.

39 A XIII. században készült várfalak a XVszázadban készült erődítések és a külvárosok védmüvei is látszanak az 1601-ben készült (utólag színezett) francia metszet részletén. (Megfigyelhető még a korai Budai kapa és a Várpalota (Veszprém) felé vezető hosszú fahíd, amit a korábbi évszázadokban is ilyennek feltételezhetünk.)