Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Székesfehérvár késő középkorának útjai és hídjai (1301-1543)

SZÉKESFEHÉRVÁR KESO KÖZÉPKORÁNAK UTJAI ES HIDJAI A külső Palotai kapu a híddal, bakói a Gaja-patak, jobbról a Sárvíz mocsaraival körülvéve. Részlet egy ismeretlen német mester (utólag színezett) 1601 évi rézmetszetéből. A képen már török dzsámik is látszanak, de a külső Palotai kapu a XV-XVI. században is ilyen volt (W, Dillich rézkarca alapján) 3. Külső Budai kapu és hídja Helye: A kapu a Budai külváros sáncának keleti részén nyílott egy földből készült barbakánból.

32 Mai helyazonosítása: a Külső Budai kapu árka és sánca a mai Virág Benedek u. vonalán feltételezhető. A kapu a mai Szekfű Gyula utcától kissé északabbra lehetett. 35 A budai út vonala az 1700-as évek útvonalától (Szekfű Gyula út - Király sor) északabbra feltételezhető. A kaputól a mai Cserkész utca, Forgó utca csomópontja felé mutat a La Vergne alaprajz Budai útja,

35 ami a Forgó utca végén fordulhatott délkeleti irányba. A híd hossza: A Budai külváros mesterséges csatornával és sánccal volt körbevéve. A híd hossza 35-40 m lehetett. A középkori híd hosszára, a csatorna szélességére a La Vergne hadmérnök által készített 1689 évi helyszínrajz jó támpont, mivel a későbbiekben itt nem történtek erődítési munkák. Az innen induló útirányok: A főirány Buda felé mutatott, erről az útról leágazással Győr, Lovasberény és Seregélyes fele lehetett letérni. Budáról a koronázó városba érkező királyok és kíséretük e hídon és kapun keresztül érkeztek Fehérvárra. Az, hogy a Budai külvárosból csak egy kapu volt kelet felé, arra is rámutat, hogy a hajdani Győr felől jövő nemzetközi főút, a Hadút, azaz jeruzsálemi zarándokút ekkor már kikerülte Székesfehérvárt, a főirány Buda felé mutatott. Győr felé két kapun át is el lehetett jutni. A külső Budai kapun keresztül a budai útból való leágazással, valamint a külső Palotai kapun keresztül a palotai útból jobbra kiágazó, a győri út felé vezető (a középkori úthálózaton 15. számmal jelzett) összekötő úton, a Gaja-hídon (pons Mony) át.

37 4. Külső Palotai kapu (Sziget kapu) és hídja Helye: a nyugatról övező külváros (Sziget külváros) északi végén állt. A kapuépítmény egy nagyobb és egy kisebb átmérőjű, földből, gerendákból és sövényből font rondella között helyezkedett el. A rondellák által védett kaput a XV században alakították ki.

32 Mai helyazonosítása: Tobak utca - Ady Endre utca Palotai út találkozása

35 A híd hossza: A korabeli írások itt széles vizesárokról szólnak. Szemből egy hosszúkás földnyelv vezetett a kapuhoz (az 1601. évi francia metszet szerint), így a híd hosszát 3040 m-re feltételezhetjük az ennél jóval szélesebb árok ellenére. A kapuhoz itt is felvonóhíd csatlakozott. Az innen induló útirányok: Várpalota, Veszprém felé, de ebből az útból a Győr felé is volt egy összekötő út.

36 5. Nyugati külváros déli (Ingoványi) kapuja és hídja Helye: A nyugatról övező Sziget külváros déli végén állt, ahol három földből készült rondella védte a városrészt. A kapu, melyhez fahíd vezetett, a középső rondella nyugati oldala mellett nyílt. Ez a XV. század folyamán kialakított védelmi rendszer az 160l-es ostromig állt fenn.

32 Mai helyazonosítása: Vörösmarty tér északi részén, a Tolnai út becsatlakozásánál (a Balatoni út csomópontjától kb. 110 méterrel északabbra).

35 A híd hossza: alig 20 m lehetett. (Még az 1689. évi La Vergne féle helyszínrajz árokszélessége sem több.) Az innen induló útirányok: A kapun túl délre folytatódó sziget (Újfalu) kapuján és hídján keresztül volt lehetséges a ki és bejárás. 6. A déli külváros (Nova Villa) kapuja és hídja Helye: A hosszúkás, a belvárostól délre fekvő sziget déli végén voltak csak földsáncok. Az 1601. évi francia metszet szerint a Sziget külváros déli kapujához hasonlóan itt is három földből készült rondella volt. A híd itt is a középső rondella nyugati oldala mellett ívelte át a vizesárkot.

32 A híd hossza: kb. 25 m lehetett.