Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A királyi székváros útjai és hídjai (972-1301)

A fejedelmi szállás és Álba Regia, a királyi székváros útjai és hidjai (972-1301) A római utak továbbélése A Gorsiumon (Herculián) átvezető utakat a római hatalom megszűntével még évszázadokon át használták ez egymást váltó népek.

3 A honfoglaláskor is minden bizonnyal a római utakon jártak őseink. Kézai Simon mesternek 1283 körül a magyarok viselt dolgairól készült krónikája, valamint hasonlóan az 1350-es években a Képes Krónika szerzője Kálti Márk is azt írja, hogy Pannóniában Árpád először azon a helyen ütött tábort (Noé-hegy, azaz a jelenlegi Csúcsos hegy Kisfaludnál), amely közelében alapította meg Szent István király Fehérvár városát. A hegy egyik déli irányú völgyét még 1193-ban is Árpád-völgyének emlegették, a környező terület pedig még a XIII. században is királyi és királynéi birtok volt. Az ókori úthálózati térkép alapján Árpád vezér Pannóniai első táborhelye két igen jelentős - az Itinerarium Antonini-ben is szereplő - római kori út találkozásánál, közös szakaszának kezdeténél lehetett.

8 A kalandozások kora A kalandozások során őseink egész Nyugat-Európát bejárva megismerhették a legfontosabb utakat, hidakat, városokat. A német, illetve francia földre vezetett hadjáratokról általában Itálián át tértek vissza. Leggyakrabban használt útvonalukat a „magyarok útjának" (Strata Hungarorumnak) nevezték. A nagyobb folyóvízi átkelésekkor általában felfújt bőrtömlőkbe kapaszkodva a lovak mellett úsztattak át. l) A fejedelmi szállás Abban, hogy Székesfehérvárt fejedelmi szálláshelynek választották, szerepet játszott, hogy a kalandozások során a széles árkokkal és kőfalakkal körbevett városok ellen a kor legeredményesebb harcmodorával rendelkező őseink tehetetlenek voltak (934-ben Konstantinápoly falai előtt 40 napig eredménytelenül táboroztak). Fehérvárnál, a mocsárvilágból kiemelkedő hosszúkás földnyelveket kisebb beavatkozásokkal jól védhető szigetekké alakíthatták. A kiválasztásnál fontosnak tarthatták e hely központi elhelyezkedését, a nem messze lévő útcsomópontot. A fejedelmi szállás a mocsarak közötti legnagyobb földháton alakult ki. Középpontjában, a mai püspöki székesegyház dombján, 997-ben már állt Géza fejedelem, és feleségének négykarélyos plébániatemploma"' 997-ben ide temették a fejedelmi központot megalapító fejedelmet. Alaprajza az Arany János utca kövezetében kirakva ma is megtekinthető. Tudatos útépítések A Géza fejedelem idejében kialakított fejedelmi központtal egyidőben gyökeresen megváltoztatták Székesfehérvár és környékének úthálózatát. Az ókori Gorsiumban lévő, nyílt helyen fekvő útcsomópontot áthelyezték Székesfehérvár történelmi belvárosába és további új útvonalakat alakítottak ki innen indítva. Jelentős új útvonalakra volt igény a kialakított fejedelmi központok, a későbbi püspöki székhelyek és vármegyék felé. Néhány római kori útszakaszt a középkorban is ugyanazon a nyomvonalon használhattak. Az új útvonalak építését őseink egyik legkorábbi útépítő tevékenységének tekinthetjük és épített utakat feltételezhetünk. (Azt, hogy milyen műszaki munkát jelentettek ezek az útépítések, feltárások alapján lehetne pontosítani.) Nemzetközi úthálózati szerep A tudatos útcsomópont áthelyezéssel Dunántúl legfontosabb útjainak ellenőrzése egy helyen valósult meg." Esztergom, a másik fejedelmi szálláshely, a fő vízi utat a Dunát, Fehérvár a fő szárazföldi útvonalakat tudta ellenőrzése alatt tartani. Fehérvár azonban nemcsak dunántúli, de igen fontos európai kereskedelmi útvonalakat is ellenőrzése alatt tartott. Az európai kereskedelemben (amit a korszak alapján világkereskedelemnek is nevezhetünk) Magyarország igen fontos szerepet játszott. A bizánci és a német-római császárság közé ékelődött magyarság földjén jelentős volt kereskedelmi és hadi átmenő forgalom Róma - Kijev, illetve a Bizánc - Nyugat-Európa között. A fehérvári fejedelmi központ, később királyi székhely útcsomópontja révén ezeket a nemzetközi utakat központi ellenőrzése alá vonta,

12 bekapcsolódva ezzel Európa (a világ) vérkeringésébe. Magyarország fő nemzetközi útvonalai az Árpád-korban 1018-tól kezdve a Nyugat-Európából Fehérváron keresztül vezető út egyben a Szentföld felé vezető zarándokút is volt. Az ezekben az években íródott jeruzsálemi útikönyv szerint a magyar határt képező Fischa folyón átkelve két nap az út Győr váráig, onnan Fehérvár váráig újabb három nap, ettől pedig Baranyavár váráig négy napig tart az út. A várak közt vezető főút neve „Hadút" volt.

13 8