Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Utak és hidak Székesfehérváron a kapitalista fejlődés időszakában (1867-1914)

Utak és hidak Székesfehérváron a kapitalista fejlődés időszakában (1867-1914) A város ipari fejlődése vontatottabb volt, mint más városokban, de még e kisebb mértékű iparosítással is a város lakosainak száma, beépített területe erőteljesen gyarapodott. Építészetben a város szülötte Ybl Miklós több romantikus épület tervét készítette el (1860-65) és a romantikát felváltó eklektika jegyében is készült néhány jelentős épület. A századforduló szecesszió és neobarokk építményei műtörténetileg már kevésbé értékesek.

156 A város kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az 1879-ben megtartott országos ipari és mezőgazdasági kiállítás. Országos útügyi rendelkezések A kiegyezés után a felelős magyar minisztérium megalakulásakor az útügyi igazgatás a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. A minisztérium már 1868-ban „46 m.kir. mérnöki hivatalt" és ezek felett a minisztériumban 5 középítészeti felügyelőt szervezett.

157 1875-től az utak hosszát mérföldek helyett már kilométerben mérik. 1878-ban az ország egész területén megszűntek a m. kir. mérnöki hivatalok és minden vármegye államépítészeti hivatalt kapott. Ezek száma 46-ról 21-re csökkent.

158 A Székesfehérvári Államépítészeti Hivatal helye a mai Szekfű Gyula u. 5. sz. alatt volt. 1887. március 23-án adták ki az Államépítészeti Hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasítást, a közúti körzeti felügyelők szolgálati szabályzatát (1.131 KKM) és az állami útmesterek szolgálati szabályzatát (47.713 KKM). Az 1886. október 25-1 (8.267 KKM) utasítás szabályozta az állami útkaparók szolgálatát. Az első úttörtvény 1890. május 15-én lépett életbe, amitől az útépítések növekvő ütemű folytatását és az útfenntartás fokozottabb biztosítását várták. A törvény értelmében 6 útcsoportot állapítottak meg.

158 A törvény a közutakat fenntartók szerint osztályozza: - állami utak: létesítése, fenntartása, kezelése az államot terheli, - törvényhatósági utak (megyei utak): törvényhatóságok építették, költségüket az ún. közúti alapból fedezték, - vasút és hajóállamási utak: költségeit a vasút, az érdekelt község és a törvényhatóság 1/3-ad részben fedezték, - vicinális utak (községi utak): érdekelt községek építik és tartják fenn, - magánutak: kezelésük érdekeltség szerint. A törvény szerint az útügyek adminisztratív intézője az alispán, szakszerű gondozója pedig az államépítészeti hivatal főnöke. A törvény külön fejezete szabályozta az új közutak és hidak tervezése és engedélyezésénél követendő eljárást. Az út-híd építés és fenntartás új korszaka Az első személygépkocsi 1895-ben jelenik meg az utakon. 159 Az első gőzhengert 1890-ben használták. (A gőzhenger előtt a hengerléseket kb. 500 kg-os lóvontatású hengerekkel végezték, ami a szükséges nyomóerőt nem biztosította és a húzó lovak is lazították a tömörítést.)

158 A múlt század végén indultak meg a nagyobb méretű útépítési munkák különféle vállalatok kivitelezésében. Egyre több kő és keramit burkolatú út épült az átkelési szakaszokon és megjelentek az első aszfaltburkolatok. 1870-től a fennálló kivitelezési követelmények az aszfalt és keramit burkolatra 6 év ingyenes jótállást írtak elő, ezen kívül megfelelő díjazásért 14 év fenntartási kötelezettséget is megállapítottak. A díjazást a kivitelező akkor is megkapta, ha az út állapota olyan volt, hogy fenntartási munkát nem igényelt, ami igen jó módszer volt a minőségi munka érdekében. I58 Az első világháború előtt az állami úthálózaton fokozatosan nőtt a pormentes burkolatok (kő, keramit, aszfalt) és a vizes makadámok aránya, de még többségben voltak az alap nélküli kavicsolt utak, és még mindig voltak földút szakaszok. A kőbányákban az első pneumatikus kőfúrógépet 1906ban állították üzembe, mellyel a termelés is olcsóbb lett és a kitermelt mennyiség is nőtt.

l59 A hídépítések terén is óriási fejlődés volt. 1896-ban adták át a forgalomnak a Ferenc József acélszerkezetű hidat, mely az első magyar tervezésű, magyar kivitelezésű magyar acélanyagból készült Duna-híd. 1903-ban épült az Erzsébet-híd, amely akkor a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Ebben az időben készült a szegedi Tisza-híd, a komáromi és az esztergomi Duna-híd. A századfordulón jelennek meg a vasbeton szerkezetek, 1909-ben adják ki a „Vasbeton Szabályzatot". Az ország második, de legnagyobb nyílású (18 m) vasbeton hídja a megyében épült 1890-ben a Sárbogárd - őrspusztai úton, a Nádor-csatorna felett. m A robbanómotor feltalálása az országutak forgalmát kéthárom évtized alatt átalakította. Új korszak kezdődött, melyben a közúti közlekedés az ország gazdasági életének egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Ennek hatására a kormány 1907-ben nagy útállamosítási programot fogadott el, mely szerint 12 év alatt 3400 km (évi 280-300 km) út államosítását végzik el.

158 Az 1914-ben kitört világháború a további fejlődést megakadályozta, szinte az összes híd- és útépítési munkát beszüntették. Székesfehérvár első beboltozott csatornái A csatornák beboltozása az 1870-es években kezdődött és 1893-ig öt téglaboltozatos szakaszt készítettek el. E korai csatornázásokat Winkler Vilmos 1899. évi térképén szaggatottan bejelöltük. 1. A Fő utca végén a Várkónit-csatomát a színháztól a mai Országzászló tér végéig 180 méter hosszban 2,2 méter nyílással boltozták be. Ezzel vált láthatatlanná, illetve szűnt meg a Fő utca végén lévő Szt. János híd a Nádor kapu előtt, és a mellette lévő, a vendégfogadóhoz vezető kőhíd. A beboltozott szakasz felett és annak folytatásaiban a nyitott csatorna mellett kiépült a Várkör út (ma már egybeírjuk, régen még külön írták).

líl2 37