Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
Székesfehérvár útjai és hídjai a reformkortól a kiegyezésig (1810-1867)
A RF.FORMKOR ES ABSZOLUTIZMUS KORÁNAK UTJAI ES HIDJAI 1822-23. gazdasági évben a Seregélyesi útra, az Égett városi útra, a Budai útra murvát, a Csóri útra kövecset hordtak, a Győri úton a kerékvágásokat húzták be, hidakat töltöttek fel. 136 1824-25-ben murvát hordtak az Égett városi útra, Seregélyesi útra, Csóri útra, Csíkvári útra, a Körösszögi útra, és az Úrhidai útra, a Lovasberényi úton és a Lepsényi úton árkolást végeztek, a Lovasberényi utat egyenesítették is és hidakat töltöttek fel. m 1857-ben előírták, hogy a megmurvázott utcákon a lovasság három napig ne járjon. 137 Az 1839-ben a megyében végzett felmérés megjegyzi, hogy a megyében „mesterséges út" (amin valószínűleg töltéssel kiemelt alapozott utat értettek) nincs. 138 Az 1854-ben kihirdetett új útosztályok szerint a városnak egy állami útja volt, a buda-grazi, amit állami költségen építettek ki. 1855-57-ben készült az állami út Székesfehérvár - Kisfalud közötti szakasza és 1858-59-bcn a Székesfehérvár - Veszprém közötti szakasza. 123 Flastromozások (útkövezések) A XIX. század elejétől a város állandó útkövezőt, útjavítót alkalmazott. 132 A város különösen sokat költött az utcák kövezésére a többi évhez képest az 1821. és 1822. években. Ezek a kövezések azonban még mindig nem irányozták elő az utcák teljes hosszának burkolását, csak egy-egy rövidebb szakaszt, pl. vízfolyásos helyek kikövezését jelentették, vagy a nagyobb forgalmú kőhidak burkolását. Az 1820-21. gazdasági évben köveztek az Égett városban, a Kaszárnya utcában, A Sörpincén felül a vízfolyásnál, a Barátok előtt, a Fehér képnél, az Alsó városi nagy utcában, a belső városban. 136 Az 1821-22. gazdasági évben köveztek a budai sorompónál, a Budai városban, a Palotai városban, a Palotai kapu utcában, az Égett városban, valamint a Budai út új hídján, a Seregélyesi út új hídján, és az új sorompón kívül az Aszalvölgyi kanális hídján. I36 A kövezet hiányát mutatja, hogy Ferenc József 1857. évi látogatása előtt három utcában, a Nádor (ma Fő utca), a Sas (ma Ady Endre) és a Szent István (ma Arany János) utcában járdát építettek, és a Megyeház, Vörösmarty és a Hal (ma Piac) teret kaviccsal terítették le. I3<) Utak menti táblák, jelzések A postautakat már a század elején is jelekkel látták el a biztonságosabb közlekedés érdekében. 14ü 1853-ban már számos (útirányjelző) tábla lehetett az utak mellett, mert a város az úti táblák számának meghatározása mellett döntött. Ugyanebben az évben az egységesítés céljából mutatták be az úti táblák „mintáját". m Wüsztinger József térképe 1823-1825 között készítette el Wüsztinger József földmérő Székesfehérvár bel- és külterületi felmérését. A térképen jól láthatók az 1797. évi (Liptay János-féle) térkép óta bekövetkezett úthálózati változások, az új városrészek, a hidak és sorompók helyei. A belvárosba a Püspök rezidencián alul (a mai Romkertnél) nyitottak új kocsibejárót, és több gyalogos bejárót is létesítettek. 1797-től alig két évtized alatt épült ki a Víziváros a mai Rákóczi út, Gáz utca, Lövölde út és Horvát István út által határolt területen. Wüsztinger térképén megfigyelhető, hogy a mai széles négysávos városi utak helyén akkor még szabadon csordogáló csatornák és mellettük igen keskeny, többnyire csak gyalogos forgalomra alkalmas utak voltak. Ilyen volt pl. a mai 1. Mátyás király körút - Szabadságharcos út, ahol akkor még a Malom csatorna folyt, 2. Várkörút út akkori keskeny útját a Várárok csatorna szegélyezte, 3. a Rákóczi út vonalán csatorna vezetett, 1820-tól már magyand olvashatjuk a város igen részletes „kamarást kasszájának számadása " könyveit. E könyvekben az „ Utak javíttatásai" alatt legtöbbször egyes utakra való murva és követs homok hordása szerepel (a mennyiséget kocsival mérték). Minden évben találkozhatunk hóelhányási munkákkal, a hidak megtöltésével (valószínűleg a kőboltozatokra hordott tömörítetlen földtöltést kellett időnként pótolni), a sár eltakarításával (belső városból való kihordásával), az árkok újításával és a fák nyesésével. Gazdasági A város teljes Utak javításaira Flastromozó Útjav., kövező Canális és kutak év bevétele fordított munkára fordított munkák aránya tisztogatásaira (nov. 1a bevételhez okt. 31) (ezüst pénz) (ezüst pénz) (ezüst pénz) % (ezüst pénz) 1819/20 5.396 21 666 54 1.564 32 1820/21 — 3.884 33 2929 04 — 4766 27 1821/22 33.492 33 5.791 41 2.452 26 24,6 6.059 üü 1826/27 84.599 14 988 46 970 o4 2,3 611 34 1827/28 3979944 803 22 78 54 2,2 642 42 1828/29 39.871 15 592 28 125 33 1,8 602 35 1829/30 40.061 55 367 33 76 35 1,1 545 29 1830/31 40.014 18 2.229 17 422 43 6,6 342 44 1831/32 40.085 49 2.299 32 442 09 6,8 960 09 1840/41 40.916 47 1.516 38 907 oo 5,9 550 3ü 1841/42 40.988 18 730 31 596 30 3,3 1158 47 1842/43 41.059 49 1.555 12 501 26 5,0 — 1843/44 41.160 08 3.688 48 438 28 10,0 4H43 1844/45 41.202 51 3.378 í8 902 3,) 10,4 578 55
