Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A barokk Székesfehérvár útjai és hídjai (1711-1810)

A BAROKK SZÉKESFEHÉRVÁR UTJAI ES HIDJAI A hídhosszak változása: A Sárvíz és Gaja folyók szabályozásával ezek a nagy vizek lényegében elkerülték a várost, a régi széles várárkot, a még mocsaras területek levezetéseit keskeny csatornákká alakították, így az azokon való átkeléseket a korábbi helyenként 100 méter körüli hosszúságú hidak helyett kisebb nyílású áthidalások is biztosították. A hidak számának növekedése: A külvárosok terjeszkedése, az új utak utcák, a csatornákon egyre több új kishidat igényeltek. A várfal, a kapuk lerombolása, a vár lerombolásának folytatása A vár elvesztette katonai szerepét, a mocsaraknak már nem volt védelmi szerepe. Az 1720-as évek elejére a kapukkal szemközti hídfőerődök megsemmisültek. "

4 1724-ben a császári hatóságok újra elrendelték Székesfehérvár erődítményeinek lebontását, e körül azonban hosszú huzavona keletkezett. A várfalak teljes lebontása végül az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején következett be.

115 1735-1742 között Bél Mátyás maga látta, hogy a városfalakat több helyen lebontották.

103 1744, 1781, 1782-ben még állandó gondot jelentett a város számára a várfalak karbantartása.

1

"' 1793-ban nyílik meg a belváros harmadik kapuja az IIj kapu. Az Új kapu nyitását a külvárosi lakosok előtte sokáig kérték. Akkoriban a várfalak már nagyon düledeztek, és sok helyütt szét is bontották. A külvárosi lakosok sokáig a bástyamaradványok kövei között jártak be a belvárosba."

7 Az 1780-ban készült Binder János Fülöp rézmetszetén és az 1797-ben készített Liptay János féle térképen még látszanak a városfalak. Az 1819., 1820. évi ábrázolásokon azonban már nyomát sem találjuk a városfalaknak, egyedül a Budai kapu kaputornya lelhető fel. A XVIII. századi Székesfehérvár A középkori magyar belváros a középkori utcák szinte változatlan nyomvonalán néhány évtized alatt alakult át. A német vezetésű és szellemiségű városban a várfalakon belül az új épületeket osztrák, dél-német és svájci mesterek építették. A középkori eredetű házacskák helyén barokk és rokokó stílusú épületeket emeltek, ami a város képét ma is meghatározza. AXVII1. századi Székesfehérvár történetének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye, hogy 1777-ben Mária Terézia püspöki székhellyé tette.

118 A korszak végére tehetjük a városfal lerombolását, a középkori királyi bazilika valamint a késői királyi vár és palota maradványainak teljes elhordását.

11

" E korszakban a várfalakon kívüli városkép is teljesen megváltozott. A mocsarak lecsapolásával ekkor alakultak ki a várost átszelő csatornák, váltak beépíthetővé a korábbi mocsaras területek. Székesfehérvár látképe az 1730-as években. Az álló várfalakat még széles mocsár veszi körül. A kép jobb oldalán a Budáról jövő út (via regia) a Budai kapuval és az előtte lévő hosszú fahíddal. EB Wemer rézmetszete. Utólag színezett. (Szt. István Király Múzeum) Székesfehérvár látképe 1780 körül. A várost még ekkor is falak övezik, de előterükben a Wemer-féle metszeten látott széles mocsár helyén már kerteket láthatunk. A kép jobb oldalán változatlan a Budáról jövő út a Budai kapuval és az előtte lévő hosszú fahíddal. Binder János Fülöp rézmetszete. Utólag színezett. (Szt. István Király Múzeum) Székesfehérvár látképe 1819-ben az egyházmegyrei térképen. A városfalak már nem láthatók. Előtérben a régi és az új Budai út, valamint az Adonyi (Földvári) út. Utólag színezett. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi térképtár)