Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
A barokk Székesfehérvár útjai és hídjai (1711-1810)
A barokk Székesfehérvár útjai és hidjai (1711-1810) A távolsági közlekedés, az úthálózat szerepének növekedése A XVIII. század elején kezdenek személy, teher és nagyobb számban postakocsik közlekedni az utakon. A legkorábbi postautak 1558-ban létesültek, I. Ferdinánd idejében.' 14 A török időkben a magyar várkapitányok minden törökkel kapcsolatos hírt levélben közöltek egymással és a felsőbb parancsnokságokkal. Ezek a postautak a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc idejében elkerülték a várost. Az uralkodók felismerve az úthálózat közlekedési, kereskedelmi, katonai és postai szerepét fontos döntéseket hoztak az utakkal szemben támasztott igények kielégítésére. III. Károly király 1723-ban a helytartótanács keretében az utak építésével és fenntartásával foglalkozó műszaki bizottmányt szervezett, valamint program szerint a műszaki követelmények figyelembevételével utakat építtetett. 6 ' Mária Terézia az utak rendszeres építésének és fenntartásának biztosítására 1772-ben rendeletet adott ki, melynek értelmében a vármegyékben útfelügyelőül mérnököt kell alkalmazni. 54 II. József uralkodása idején alatt 1780-1790 között több utat közköltségen építettek a só árának 11 krajcárral történt felemeléséből származott jövedelemből. M Az utakat ebben az időszakban királyi (viae regiae) és községi (publicae) utak szerint csoportosították. íl4 A város úthálózata, elsó' postaútjai A XVIII. század elején lényegében a közép- és török kornak megfelelő. A belváros a „vár" továbbra is falakkal körbevett és mindössze két kapu biztosítja a bejutást. Az a tény hogy a városon való áthaladás csak a Budai és Palotai kapukon és azok hosszú fahídjain keresztül lehetséges, valamint, hogy a szigeteket mocsár vette körül egyelőre még fenntartotta a korábbi úthálózat változatlanságát. Jelentősebb változás egyedül a Budai külvárosban történt. A XVIII. század elején a Felsőváros fejlődött a legdinamikusabban, a korábbi Budai külváros földsáncán és árkain kívül falusias jelleggel terjeszkedve. Úthálózata is eltért a közép- és török kori szerkezetétől. A középkori budai út vonala a század elején helyeződhetett át délebbre, a Szekfű Gyula út - Széna téren át - a Király sor vonalára. (Az 1783 évi I. Katonai felmérésen mind a két útvonal látható.) Az egész városképet megváltoztató változás az 1780-as évek végén és az 1790-es években kezdődött, a mocsarak lecsapolásával és a várfal megnyitásával. 1737-ből tudjuk először, hogy itt vezetett a Győr - Szekszárd közötti postaút, melyet a tanács tartott karban. A fő postaút hálózatba a város csak 1787-ben kapcsolódott be, amikor a (már 1767 óta tervezett) Buda - Graz közötti fő posta- és kereskedelmi utat városon át tűzték ki. 65 Székesfehérvár látképe korábbi (idealizált) metszet után. Az ismeretlen művész XVIII. század közepén készült olajképe a Városházán található (nem korhű) 22
