Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)
8. Utak mentén
sávok telepítését, mert „bebizonyosodott, hogy hét év alatt megtérülnek az erdősáv telepítési költségei" (133). A közúton való utazást kellemesebbé teszik az út menti pihenők, melyeket az Igazgatóság a forgalmasabb útvonalak mellett létesített. A pihenők általában árnyékos helyeken vannak, asztallal, paddal és szeméttartóval felszerelve, a 4. és 36. sz. főutak mentén 10, 15 db, a 41. sz. főút mellett 4—6 db kocsiállással. Ezeken a helyeken nemcsak pihenni, étkezni lehet, hanem kisebb javítási és szerelési munkák is zavartalanul végezhetők. Az út menti pihenők helyei a 15. sz. kimutatásban láthatók. 15. sz. kimutatás Üt menti pihenők 4. sz. főút 250,000 km szelvényében 2 db, 4. SZ, főút 264,000 km szelvényében 2 db, 4. sz. főút 290,000 km szelvényében 2 db, 4. sz, főút 318,000 km szelvényében 2 db, 4. sz. főút 330,000 km szelvényében 2 db, 38. sz. főút 27,300 km szelvényében 2 db, 41. sz. főút 26,000 km szelvényében 2 db, 41. sz. főút 31,000 km szelvényében összesen: 2 db. sz. főút 31,000 km szelvényében összesen: 16 db. 8.2. Nevezetességek útközeiben (134) Szabolcs-Szatmár megye határainak egy része országhatár. A megye keleten a Szovjetunióval, délen a Román Népköztársasággal határos, de a határokon kevés az átkelőhely, s így a közutakon átmenő idegenforgalom jórészt a teherszállításban mutatkozik meg. A belföldi turizmus az utóbbi időben némileg megélénkült, de még mindig kevesen tudják, hogy megyénk tájai —, különösen a folyók környéke — kellemes és maradandó élményt nyújtanak, műemlékeink sokasága pedig bőséges látnivalót kínál. Az utak történetéhez tartozik környezetének története is, ezért szólunk könyvünk utolsó fejezeteként az útközeiben levő nevezetességekről. Elsőként azokat a helységeket soroljuk fel, ahol híres emberek születtek, vagy éltek és ahol emlékház zak, vagy múzeumok láthatók. Ezeknek sorát a megyeszékhely: Nyíregyháza nyitja meg. Itt született Benczúr Gyula (1844—1920), a „századforduló kiváló festője, Krúdy Gyula (1878—1933), a modern magyar próza egyéni hangú nagy mestere, és ... Szamuely Tibor (1890—1919) a munkásmozgalom . . . kiemelkedő alakja." Nyíregyházán van a Jósa András Múzeum és a sóstói Múzeumfalu is. Tiszabercelen született Bessenyei György „a felvilágosodás kori magyar irodalom vezéregyénisége". Szülőháza ma emlékmúzeum. Tiszavasváriban „töltötte gyermekkorát Vasvári (családi nevén Fejér) Pál, 1848—49. forradalmi ifjúságának egyik nagynevű vezéralakja". A tájmúzeum ma nevében őrzi emlékét. Nagykálló szülötte „napóleoni háborúk legendás hírű katonája, Simonyi óbester (Simonyi József, 1771—1832), valamint a nemzetközileg is elismert magyar belgyógyászati tudomány megalapítója Korányi Frigyes (1828—1913) orvosprofesszor". Szülőháza ma emlékház. Tiszacsécséről származik Móricz Zsigmond (1879—1942), a közelmúlt legnagyobb magyar regényírója. Lakóháza a gyermekkor világának hangulatát őrzi. Tunyogmatolcson született Zalka Máté (1896—1937) a hazai és nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa". Szülőházát emléktábla jelzi. Tarpa a szülőfaluja Esze Tamásnak, a jobbágy származású kuruc brigadérosnak. Ugyanitt van eltemetve Bajcsy-Zsilinszky Endre. A községben, a Tájházban helytörténeti kiállítás látható. Szatmárcsekén a Himnusz költője Kölcsey Ferenc élt hosszú ideig. Sírját emlékmű jelzi a népművészeti értékű fejfák között. Lakóháza helyén épült művelődési házban emlékszobát rendeztek be. Mándon született Gáti István, aki 1820-ban megalkotta az első magyar gyorsírási rendszert. A már említett helyeken kívül Mátészalkán a Szatmári Múzeum, Vásárosnaményban a Beregi Múzeum, Nyírbátorban a Báthori István Múzeum, Vaján a Vay Ádám Múzeum, Kisvárdán a Vármúzeum, Bátorligeten az Ösláp-kiállítás, Szabolcs községben pedig a volt Mudránykúria látogatható. A műemlékek közül sok, a XI— XV. századi templom helyreállítása történt meg. Ezek a következő helységekben láthatók: Ajak, Anarcs, Baktalórántháza, Beregsurány, Csaroda, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Jánkmajtis, Kállósemjén, Kisvárda, Kölese, Levelek, Lónya, Marokpapi, Nagygéc, Nagykálló, Nagyszekeres, Nyírb éltek, Ófehértó, Piricse, Sonkád, Szabolcs, Szabolcsbáka, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tákos, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Túristvándi, Turricse, Vaja, Vámosoroszi. Külön kell megemlíteni a nyírbátori templomokat. „A református templom legszebb hazai teremtemplomunk, amelyet Báthori István erdélyi vajda kezdett el építeni az 1480-as években. A templom mellett álló harangtorony monumentális hatású, zömök, árkádos, négyfiatornyos faépítmény. Báthori István építette 1480. körül a volt minorita templomot is." A megyében levő várak maradványai közül a legrégibb a Szabolcs községben levő Árpád kori földvár. Vámosatya határában 42
