Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)

4. A közúti forgalom fejlődése

4. A közúti forgalom fejlődése Az előző fejezetekben többször történt hivatkozás a forgalom változásaira, fejlődésére, melynek számszerű értékeit a forgalomszámlálások eredményei mutatják. Magyarország közúthálózatán az első forgalomszámlálást illetve észlelésen alapuló forgalombecslést, mint ahogyan azt az akkori Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium jelentése nevezi — az 1876. évben a második forgalomszámlálást pedig 1894. évben tartották. A gépkocsi megjelenése forradalmasította a közúti közlekedést (64) és tette szükségessé a két háború között 1927/28. és 1935/36. években, a felszabadulás után pedig 1955/56., 1963., 1970. és 1975. években végzett egész országra kiterjedő forgalomszámlálást. A közbenső időkben is számolták a forgalmat, ellenőrzés és a fejlődés kiértékelése céljából egyes jellemző keresztmetszetben. Az első személygépkocsi 1895-ben jelent meg Budapesten (65). „Megyénkben 1912-ben jelenik meg először az automobil, mint versenyző eszköz, ekkor haladnak át a nagy magyar túraút résztvevő kocsijai. Háború után rohamosabb lett a fejlődés és a tokaj—nyíregyházi műúton 1927., 1928., 1929., 1930. és 1931. években . . . már komoly autó- és motorkerékpár-versenyek zajlottak le" (66). Az országot gépjárműkerületekre osztották fel és Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye területén — Nyíregyháza székhellyel — külön kerületi szakértő közeg van. 1938-ban a nyíregyházi kerületben 350 automobil, 220 motorkerékpár és 22 teherautó van nyilvántartva" (67). Növelik a forgalmat az autóbuszjáratok, melyek közül az első 1925. évben indult meg Nyíregyháza és Büdszentmihály között. A motoros járművek számának szépen megindult növekedését a háború megállította, a meglevő állomány nagy része elpusztult, s a felszabadulás után csak az 1980-as években kezdett erőteljesen fejlődni. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 1955. évben 0,3, 1960-ban 1,1, 1965-ben 3,9, 1970-ben 11,5 és 1975-ben 31,8 db volt, vagyis húsz év alatt több, mint százszorosára növekedett (68). Ez a nagymértékű felfutás természetesen elsősorban a megye közútjain mutatkozó forgalomban jelentkezett. A forgalom fejlődése a 12. sz. kimutatásban szereplő adatokból látható, ahol 3 egymástól lényegesen elütő számlálási helyen megállapított értékeket tüntettünk fel. Az első helyen a két háború közötti forgalomszámlálások adatai is szerepelnek annak érzékeltetésére, hogy milyen ugrásszerű volt a gépkocsiforgalom fejlődése a második háború után. A kimutatásban közölt értékekből megállapítható az is, hogy az autóbuszforgalom az 1956—75 közötti húsz év alatt mintegy tízszeresére növekedett. Ez a szám azért figyelemreméltó, mert a megye keleti részén levő községek jelentős többsége, a gyér vasúti vonalak miatt, csak autóbusszal közelíthető meg. A legutolsó forgalomszámlálás 1930-ban történt, melynek adatait most állítják össze. 29