Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)

3. Az útépítés és útfenntartás fejlődése

nyíregyházi átkelési szakaszon több rétegből álló aszfaltburkolatot fektetett az Aszfaltútépítő Vállalat, az út további részein a 18 cm vastag betonburkolatot a Betonútépítő Vállalat építette. A beton alá ágyazatként 15 cm vastag, hengerelt zúzottkőréteget terveztek, kivéve azt a kevés helyet, ahol az új út a régi nyomon haladt s a meglevő makadám ágyazatként felhasználható volt. A zúzottkő beszerzése és szállítása tetemes költséget jelentett, s az Útépítő Vállalat dolgozói azt javasolták, hogy ágyazat céljaira a helyi, homokos talajt cement bekeverésével szilárdítsák. Ez volt hazánkban az első nagyüzemi méretű cementstabilizációs útépítés, ezért érdemes megemlékezni a végrehajtás körülményeiről. Ebben az időben, az első ötéves terv kezdetén, nem volt még országunkban stabilizációhoz szükséges gép. Az építők, a környező gazdaságokban felkutatták azokat az eszközöket, amelyekkel a munkafolyamatok elvégezhetők voltak. A talaj aprítását szántással és tárcsás boronával, a cementtel való keverést pedig ekekapával oldották meg. A cementet, előre kiszámított mennyiségben zsákolva rakták ki a munkaszakaszokra s lapáttal egyenletesen szétterítették. Később ezen is újítottak, s egy átalakított vetőgéppel a cementadagolást pontosabbá és egyenletesebbé tették. A betonburkolat építéséhez lefektetett vezetékről biztosították a keveréshez és utókezeléshez szükséges vizet és a tömörítést útihengerekkel végezték. A stabilizált réteg 15 cm vastagságban készült 10 kp/m

2 cementadagolással. A minőséget sűrűn vett mintákon ellenőrizték (57). 1953-ban ismét elsők között az országban, előkevert bitumenes stabilizáció készült Szabolcs-Szatmárban, a csengeri „Lenin" Tsz bekötő útján, ahol a talaj kövér agyag. Szamos-homokot kevertek 5% FB-vel betonkeverőben, s ezt 15 cm vastagságban tömörítették az előre elkészített úttükörbe. A stabilizáció felületére 15—20 kp/m

2 12/20 mm-es zúzalékot terítettek, s hengereltek a még képlékeny anyagba. 1956ban itatott aszfaltmakadám-réteget építettek rá (58). A harmadik ötéves terv végére befejeződnek a makadámok korszerűsítési munkái, s 1971-ben megkezdődnek az útpályák teherbírását megerősítő szőnyegezések. Amíg a korszerűsítéseket a hidegen, vagy félmelegen bedolgozható bitumenes munkák jellemzik, addig az aszfaltszőnyegek már melegen terített rétegből készülnek. Erre a célra, — mint említettük —, a három vállalat 4 telephelyet létesített, s nagy teljesítményű keverőgépek és modern gépláncok végzik a bitumenes útalapot, vagy közismert nevén kavicsaszfaltot, ritkábban ennek nemeszúzalékkal javított, J.U—35 jelű bitumenes homokréteget sehol sem építenek annak ellenére, hogy Szabolcs-Szatmárban igen sok folyami és bányahomok lelőhely van. Kötőrétegként csak egy-két helyen készítenek K—25 jelű, zúzott anyagot tartalmazó, szabványokban előírt keveréket, helyette javított kavicsaszfaltot fektetnek különböző vastagságban, gyakran több rétegben. Ezt a megoldást a helyi anyag gazdaságos felhasználása indokolja. A kopóréteg az első években a finomabb, AB—12 jelű aszfaltbeton, de 1973-tól kezdődően megjelenik az AB—20 jelű durva aszfaltbeton is. Kopórétegként használják fel igen sokszor a kötőrétegként épített javított bitumenes útalapot is (F. 11. sz. kimutatás). A szőnyegezéssel évről évre nő a tartós aszfaltréteggel borított burkolatok mennyisége s ez az útfenntartás terén jelentős változásokat hoz magával. Előtérbe kerülnek a meleg anyaggal való foltozások, a lekopott felületek és érdesítő rétegek felújításai, a forgalomirányítását és biztonságát szolgáló burkolati jelzések gyakori átfestései. A KPM nyíregyházi Közúti Igazgatósága bekapcsolódott a hazánkban kibontakozó bitumenemulziós kísérletekbe és ezzel a kötőanyaggal már eddig is készített felületi bevonást, hideg aszfaltkeveréket, itatásos próbaszakaszt. Az emulziót ma még messziről, Zalaegerszegről kell szállítani, s megyénkben akkor lesz jelentősége, ha megépülnek a területi, emulziót gyártó telepek. Az építéseknél nemcsak a saját, hanem a más megyékben szerzett tapasztalatokat, sőt a múlt eredményeit is figyelembe veszik. A bitumenemulziós munkák nehezen indultak meg hazánkban annak ellenére, hogy már az 1920-as évek végén a Fővárosi Ütügyi Intézet gyártott lassan törő emulziót. Ez az intézet olyan szervezete volt a fővárosnak, mint ma a városokban és községekben működő költségvetési üzemek. A gyártott anyagot elsősorban a budapesti utakon használták fel, állami úton 1931-ben készítettek bitumenemulziós aszfaltmakadámot Szegeden, az 5. sz. fő közlekedési úton. Az ötéves tervek folyamán a székesfehérváriak Bodajkon kísérleteztek emulzió gyártásával, de ez a vállalkozás rövid idő alatt megszűnt. 1968 óta a Chemical gyárt kationaktív emulziót, de ez gyorsan törő, s ezért nagy távolságra nem szállítható. Pár éve az Erdőkémia és a zalaegerszegi KÉV közös vállalkozásában készülnek különböző töréspontú bitumenemulziók és a gyártásnak más területekre való kiterjesztése előnyösen fog megmutatkozni megyénkben is az útépítésben és fenntartásban, gyénkben is az útépítésben és -fenntartásban. A burkolatok fejlődéséről a 6. sz. kimutatás tájékoztat. 25