Karoliny Márton: Somogyi utak (Kaposvár, 1975)

Az útikorszerűsítések ütemezése országos keretek .között volt és von megadva. Elsősorban az egyszámjegyű főközlekedési utakra, amelyeken az országos forgalom jelentős része bonyolódik le, kellett gondot fordítani. (7. sz. főút Balatonszemes és Ibélatelepi 'korrekciója 1958-19Ó0.) Következő lépésben a megyeszékhelyek bekötése 'következett az országos hálózatba. (67. sz. kaposvár-bulatortleHei főút 1958-59.) Ezt a megyeszékhelyeket és a járási székhelyeket, valamint a ^szomszédos ímegyeszékhelyekkel összekötő útvonalak követték. (Nagyatád—csurgói, kapoly puszta—dara ny pusztai, iharosberény-gyékényesi, 659. sz. balatomkeresztúr—böhönyei, a 65. sz. dombóvár-nagykanizsai, a 66. sz. kaposvár—szántód i, a 68. sz. Szekszárd-siófoki és a 7. sz. főút ikü'lön'böző hosszúságú szakaszai a II. ötéves tervidőszakban.) A III. ötéves tervidőszakban ez a tevékenység folytatódott, most már az idegenforgalmi szempontokat is figyelembe véve. (A 7. és 68. számú főutak.) A korszerűsítési tevékenységre jellemző néhány adat Somogy megyében: I. ötéves tervidőszak II. ötéves tervidőszak III. ötéves tervidőszak IV. ötéves tervi dőszak összesen : KorszerűsíKöltség tett hossz M/Ft km 23,2 53,4 202,3 354,3 101,5 209,7 28,9 150,5 355,9 767,9 Az útkorszerűsítések ütemét részben a megindult autópálya építések hiteligényei, másrészt a főhálózat iminél gyorsabb 'kopácitás növelését eredményező aszfáltszőnyeg-prograim beindítása lassította le. Bekötő utak Az országos úthálózat fejlesztésének a főhálózat kiépítésén túlmenően, Somogyban ki kellett terjednie a bekötő út építési tevékenységre is, hiszen 1950-ben még 54 községben, mintegy 50 000 ember élt elvágva a legelemibb kulturális, egészségügyi és kommunális szolgáltatásoktól. Érezve ennek az ezeréves adósságnak a súlyát, a bekötő út építési tevékenység már 1946-50 (között megkezdődött. Meg kell jegyezni, hogy a bekötő út építési tevékenység Somogyban egyes tervidőszakokban, az országosan erre a célra fordított hitelek 25 százalékát tette ki. A negyedik ötéves tervben a bekötő utak építése lényegében befejeződik. A még jelentkező igények a most mnár nagyobb, megmaradó települések bekötését fogják 'szolgálni. A bekötő út építések befolyásolják a bekötött községek népességének alakulását. Kimutathatóan csökken az elnéptelenedés üteme. 18 bekötő úttal ellátott község esetében a csökkenés 1960 és 1970 között 22 %-o't 'tett ki, míg 1970-1975 között ez az érték már csak 10 %. Az így vizsgált községeken belül megfigyelt hat község esetében a csökkenés 18 %-ról 5 %-ra változott meg. A csökkenésnek természetesen egyéb - gazdasági, mezőgazdasági, természeti — okai is vannak, mégis elsősorban a bekötő út kedvező hatásának köszönhetők az ilyen községekben látható csinos, új lakóházak. Somogyban élenjáró módon került bevezetésre a tálajstaibiJizáció mind a bekötő utak építésénél, mind az útkorszerűsítési munkák alkalmából. A stabilizáció során az építés helye ken található talaj megszilárdítását végzik el cementtel, mésszel vagy bitumennel. Ezzel igen nagy mennyiségű, egyébként útalapnak felhasznált kőanyag kibányászását, valamint vasúti és közúti száillítását lehet megtakarítani. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat erre a célra kifejlesztett géplánca 'a hatvanas évek második felében már a nemzetközi színvona'lat is elérte. A Közúti Igazgatóság a maga részéről ennek kifejlesztését a megrendeléseivel elősegítette. A taiajstabilizációt, elsősorban a bitumenes talajsta'bHizáöiót, a fenntartási ím unkák során az igazgatóság is számos esetben alkalmazta az útpadkák megerősítésére és burkolatalapok kiszélesítésére. A Somogy megyei talajviszonyok a megye területén imindemhol alkalmasak talajstabilizációra, részben ez a körülmény, másrészt az, hogy Somogy dunántúli viszonylatban aránylag távol esik a kőbányáktól, teszik gazdaságossá az útalapok stabilizációs megépítését. 26