Karoliny Márton: Somogyi utak (Kaposvár, 1975)

A két világháború között Ebben az állapotban találta az úthálózatot az első világháború. A badii események alig vet­ték igénybe a ímegye útjait, a burkolatok pusz­tulása mégis jelentős volt, mert a háború alatt elmaradt az útfenntartás és a kavicsolás. Az út­hálózat kiépített része a kaposvári átkelési sza­kaszod kivételével makadáim burkolatú volt, ezek 'kijavításával 'kezdődött az útifenntartás 1920-ban. EWkor már ismét működtek a kőbá­nyáik, megindult a vasúti forgalom is. A gyors fejlődést a megindult infláció és az államház­tartás zilált állapota akadályozta. Jellemző adat, hogy a kereskedelmi és közlekedésügyi minisz­ter 1921. november 16-án engedélyezte, hogy az Államépítészeti Hivatal házilagos 'kavics szállí­tására beszerzett fogatokat mérsékelt díjszabás ellenében, az államni és törvényhatósági utak beutazásához igénybe vehessék a hivata'l tiszt­viselői. Már 1921-ben megindult a „Balaton körút", később a 7. és 71. számú utak somogyi szaka­szának tervezése. Ennek munkáit építési 'kiren­deltség irányította siófoki székhellyel. A kiépí­tést a megindult automobilizmus tette indokolt­tá. A nagy építkezés 1922-23 között bonyolódott le. Ezen az úton épültek először a megyében hengerelt aszfaltburkolatú és bitumenes felüle­tű keze leses szakaszok. Az építés jó ütemű elő­rehaladása mellett mégis 1925-ben az volt még a helyzet, hogy a mai 7. és 70. számú úton csaík Siófok és Balatonföldvár, valamint Lelle és Boglár között volt kiépített út. A Balatoni 'körút kiépítésén túlmenően igen jelentős burkolatépí­tési tevékenység indult meg mind az államosí­tott főközlekedési utakon, mind a törvényható­sági utakon. Az 1934^ben megállapított főközlekedési út­hálózatba a 7. sz. főúton 'kívül a 63. sz. dombó­vár—nagykanizsai, a 66. sz. kaposvár-szántódi, a 641. sz. sásd-kaposvári, a 645. sz. szigetvár— nagybajomi, a 646. sz. barcs—böhönyei, a 648. sz. iharosberény—csurgói, a 649. sz. nagykani­zsa-gyékényesi, a 651. sz. kaposvár—balaton­bog Iá ri, a 652. sz. balatonkeresztúr—böhönyei és a 653. sz. öreglak—marcali—galambáki útvonal került be Somogyban. Figyelemre iméltó, hogy az akikor irVkábib be­csült forgalom fejlődés alapján megalkotott fő­hálózatból időközben ikihagyott egyes útszaka­szok forgalma ma imá-r ismét indokolná a főköz­lekedési út jelleget. (Nagykanizsa—Gyékényes, Kaposvár-Szigetvár, Kaposvár—Balaton bogi ár.) Állami kezelésben a jelenlegi 7. és 71. sz. főút és a jelenlegi 61. sz. főút kaposvár-nagy­kanizsai szakasza állott. A törvényhatóság'i kezelésű utak közül az 1920-1940. időszakban a következő jelentős ki­építéseiket kéli megemlíteni: 1920-28 között: Kaposvár-Szántód, Kapos­vár—Balatonboglár, Ka poly-Da rá ny puszta-Sió­fok, Marcafi-Balatonkeresztúr, Kéthely-Balaton­szentgyörgy, Öreglak-Marcali—Somogysimonyi, Ka posfő-Kadarkút— Patosfa, Kaposvár-Szilvás­szentmárton, Gödre—Kaposvár, Kaposvár—Si­monfa, Lábod—Nagyatád, Nagyatád—Babócsa, Iharosberény—Berzence, Csurgó—Surd, Zákány­Gyékényes stb. (543 km.) 1929-1936 között: Andocs-Visz, Igal-Baté, Bon nya puszta—Törökkoppány, Hetes-Bodrog, Marcali-Böhönye, Lábod-Gsokonyavisonta, Ba­bócsa-Barcs, Kutas—Lábod stb. (262 km.) 1937-1940 között: Marcali-Segesd, Mike­Lábod, ötvöskónyi —Nagyatád, Nagyatád-Ta­rany, Nagybajom—Kutas stb. (135 km.) Ezek az útszakaszok az akkori követelmé­nyek szerint általaiban mind 3 m széles henge­relt makadámként épültek, 15 om vastag rakott útalappal. Ez a szerény kiépítettség később sok gondot okozott a fenntartásnak, a forgalom növekedése során. A (burkolatépítési tevékenység 1940-ig úgy folytatódott, hogy akkorra az úthálózat 160 km kiépített állami útból és 1589 km törvényható­sági útból állott. Ez utóbbiból 935 km volt ki­épített és 654 km a kiépítetlen útszakasz. A somogyi úthálózat fenntartása a két há­ború között a viszonyokhoz képest fejlett szin­ten történt. Jellemző, hogy az útfenntartási cé­lokra országosan elsőként itt működött három motoroís útgyalu, emellett 4 teherautó és 7 út­henger állt az állami és törvényhatósági utak fenntartásának szolgálatában. Az akkori forgal­mi viszonyokhoz mérten jó állapotban érte az úthálózatot a II. világháború, páncélosok sok­szori felvonulásával, harcaival, bombázásokkal, robbantásokká 1 !. Pusztultak a hidak, pusztultak az utak súlyos mértékben. A visszavonuló néme­tek 54 hidat robbantottak fel az Államépítészeti Hivatal által kezelt utakon. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom