Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

AUTÓPÁLYÁK, AUTÓUTAK ÉPÍTÉSE i A jövő feladatai cím alatt az alábbi megállapítás szerepel: „A két forgalmi sávos egyes főútvonalainkon a forgalom nagysága már elérte a telítettséget, feltétlenül szükséges új út építése. Itt lép be — már egyes főutaknál elkésve bár — a gyorsforgalmi utak, az autópályák építése." A magyar autóút probléma időszerűségének vizsgálatánál jóvátehetetlen hiba volna figyelmen kívül hagyni azt, hogy Magyarország a Duna medencében elfoglalt geográfiai helyzetéből folyóan arra hivatott, hogy az európai észak-déli, kelet-nyugati és a diagonális forgalom nagy részét határán belül bonyolítsa le. Országunk felszíne, az alföldek, az alacsony középhegységek egyszerűbb, gazdaságosabb autópálya építéseket tesznek lehetővé. Magyarország kis kiterjedése miatt az európai forgalomból ki is kapcsolható, mert könnyen megkerülhető . Ez a törekvés már meg is nyilvánul a szomszédos államok közlekedéspolitikájában. Népgazdaságunknak nyomós érdeke fűződik az autóutak építéséhez, mert idegenforgalmunkat növeli és ennek folytán számottevő devizához juthatunk, amely az államháztartás terheit csökkenti. Pest megye területén az egyszámjegyű főutak korszerűsítése befejezést nyert, további forgalomnövekedés biztosítása már csak új közúti pálya építésével érhető el. Az egyszámjegyű főútvonalak bővítése a jelenlegi vonalvezetésük mellett céltalan, mivel beépített területeken, hosszú átkelési szakaszokon haladnak át, ami a közúti forgalom megkívánt gyorsaságának folyamatosságát akadályozza. A gyors forgalom biztosításának előfeltétele az akadálytalan közlekedés, mely mentes minden zavaró, sebességet csökkentő körülménytől. A közlekedéspolitikai koncepcióban a közúthálózat fejlesztés célkitűzéseinek meghatározása között szerepel: „az országos hálózat folyamatos fejlesztése során gyorsforgalmú utak (autópályák és autóutak) létesítése, figyelemmel az európai és tranzit utakra vonatkozó nemzetközi ajánlásokra." Pest megye úthálózatának fejlesztésére ez a célkitűzés hatványozottan vonatkozik elsősorban azért, mivel minden egyszámjegyű út — a 8. sz. főút kivételével - Budapestről indul ki, másodsorban pedig az a körülmény, hogy az egész ország területén tervezett gyorsforgalmű utak beruházója jelenleg a Budapesti Közúti Igazgatóság. 82 Az autóutak építésének kezdetén mind a beruházási, mind a lebonyolítási feladatokat a KPM Közúti Főosztályának hathatós támogatása mellett a Közúti Igazgatóság központi műszaki osztálya látta el egy kihelyezett műszaki ellenőri csoporttal, míg a fenntartását a területi műszaki osztály a megépült autópálya útmesterség (Martonvásár) személyzetével látta el. A feladatok növekedése mind jobban követelte egy, csak az autópályák és autóutak építésével foglalkozó szerv létesítését, mely Autópálya Főmérnökség elnevezéssel 1972. nov. 15-ével meg is alakult. 1971. év január 1 -étől az autópályák és autóutak építésének lebonyolítását az 1971, január 1-ével létrehozott Közúti Beruházó Vállalat végzi. A gépkocsiállomány nagyütemű fejlődése az országos úthálózat általános fejlesztése mellett a KPM felvetette az első magyar autópálya megépítésének szükségességét. Az 1963. évi forgalomszámlálás adatai külön elemzés nélkül is meggyőznek arról, hogy - a külföldi kapcsolatokhoz hasonlóan — a forgalom az országos úthálózat egyes szakaszaira koncentrálódik, ami pedig a nyári hétvégi forgalmat illeti, abban a 7. sz. balatoni főútvonal különleges helyzetet képvisel. A különleges idegenforgalmi okokra tekintettel, a 7. sz. főút korszerűsítése mellett, - amellyel a meglévő út átbocsájtó képessége csupán 20-25%-kal emelhető — új nyomvonalon, autópálya építés mellett történt a döntés, így került első helyre az M. 7. autópálya építése. Meg kell itt jegyezni, hogy a 7. sz. főúton BudapestSzékesfehérvár között 3 szintbeni vasúti keresztezés volt. Az országos autópálya hálózattól függetlenül, Budapesten városi autóútként 1941-ben épült meg a Ferihegyi repülőtérre vezető út, amely a külső Üllői útból ágazik ki. Hossza 5 km, sem közúti, sem vasúti szintbeni keresztezés nincs. Ez az út volt az első olyan közúti közlekedési létesítmény, mely hazánkban az első kísérletet jelentette az autó útépítésben, bár tervezési paramétereit tekintve még az akkori autópályáktól, autóutaktól megkövetelt igényeknél is szerényebb kialakítású volt. Az 1954. évben indult meg a Budapest-tatabányai autóútnak nevezett gyorsforgalmú út 13,6-62,6 km közötti szakaszának tervezése, külföldi tapasztalatok figyelembe vételével. Építése 1958. évben kezdődött és 1961. évben adták át a forgalomnak. Az út építé-