Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

ÚTKORSZERŰSÍTÉSEK Már az első világháborút követő 20-as években az útügyi szervek előkészületeket tettek a közúthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. Ezt a célt szolgálta 1920. év végén az Állami Utigépjavító Telep felállítása, mely 7 db gőzhengerrel, 10 db tehergépkocsival, 10 db pótkocsival, 2 db szerszámgéppel és 25-30 állandó munkással kezdte meg működését. Az építés és korszerűsítés legkedvezőbb kivitelezése céljából kísérletképpen különféle burkolattípusok épültek. így pld. az 1926-27. években a Budapest—ceglédi állami közút 10+170-19+500 km szakaszán 10 különféle újrendszerű burkolat épült. 1. a 10+172-11+000 km szakaszon un. bazaltterracit, mely 80-100 cm oldalhosszúságú betontáblákból épült, már másfél év alatt tönkrement. 2. a 11+000-12+000 km között 7 cm aszfaltburkolat készült, melyből az alsó kötőréteg 4 cm vastag aszfaltbeton, a felső 3 cm vastag sheetaszfalt volt. 3. a 12+000-13+500 km között kátrány makadám épült. 4. a 13+50O+14+OO0

1 km között finomaszfaltbeton (topeka) burkolat, 5. a 14+000-15+000 km között durvaaszfaltbeton (bitumac) készült. 6. a 15+000-16+000 km között 15 cm vastag egyrétegű beton, 8. a 16+400+17+000 km között 10 cm vastag rhubenit beton készült. 9. a 17+000-17+120 km között vialit burkolóanyag került felhasználásra, mely a kőszénkátrány emulziója, amelyben kevés bitumen is volt. Ezzel az anyaggal a felületi bevonás megismétlése után sem sikerült kielégítő eredményt elérni. 10. a 17+120-19+500 km között emuibit aszfalt emulzióval készült felületi bevonás. Ez a felületi bevonás sem sikerült, annak az emulzió kifogásolható minősége, és az útpálya hiányos letisztítása volt az oka. A növekvő gépkocsiforgalom ugyanis maga után vonta olyan igények kielégítését is, melyek a régi lassú jellegű forgalom mellett nem jelentkeztek. A gyors közlekedés az útpályától nemcsak tartósságot, de amellett a sima felületet, a pormentességet és könnyű tisztántartási lehetőséget, vagyis nagyobbfokú biztonsági és közegészségügyi szempontok érvényre juttatását is megkövetelte. Ezek a szempontok elkerülhetetlenné tették főleg a városi és nagyobb községi átkelési szakaszokon állandó burkolatok építését. Ilyenek voltak a megye viszonylatában az aszódi, budafoki, ceglédi kiskőburkolatok. A Kormány az 1924: IV. t. c. 3.§-a alapján 250 millió aranykoronát eredményező külföldi kölcsön felvételére kapott felhatalmazást. Ebből az összegből, valamint a költségvetési bevételi többletből a kormány a közutak és közúti hidak céljaira 73,631.714 pengőt bocsájtott rendelkezésre (ez az összeg 63,475.616 aranykoronának felelt meg). A kereskedelemügyi miniszteri tárca hatáskörébe tartozó közutak és közúti hidak céljaira a hasznos beruházási hitelből kiépítetlen utak építésére 25,187.932 pengő összeget használtak fel. Ebből az összegből építették meg az országos, sőt nemzetközi forgalom szempontjából fontossággal bíró Balatoni körutat, és annak megközelítését szolgáló útvonalakkal összesen 220 km hosszúságban. Az 1925-29. években fenti hitelből összesen 541 km hosszú útszakasz épült ki, ami a két világháború közötti években nagy teljesítmény volt. Az útépítés területén nagy haladást jelentett a Bpestbécsi áll. közút 47-50 km, Tát és Nyergesújfalu községek közötti 3 km hosszú szakaszán az 1927 őszén az első magyar betonút építése. Itt rendezte a Királyi Magyar Automobil Club a gyorsasági versenyét az 1934. évig, mikor is elkészült az 5. sz.Bpest-beogradi áll. közút gyóni szakaszán az 5 km hosszú, egyenes és vízszintes vonalvezetésű betonpálya. A Királyi Magyar Automobil Club az 1900. évben történt megalakulása óta céltudatos tevékenységével a magyar úthálózat kiépítésére komoly befolyást gyakorolt. Megteremtette az országúti üzemanyag-ellátás kereteit. Az első világháború után saját költségén fokozatosan ellátta közútjainkat veszélytjelző táblákkal. A fejlődés során a club az államépítészeti hivataloktól kapott adatok alapján időszakonként az ország egész közúti hálózatát felölelő útállapot-térképeket adott ki, amely tevékenységével nagymértékben segítségére volt az autóturizmusnak és ezen keresztül az úthálózatunk fejlesztésének is. A felszabadulás után az alábbi korszerűsítési munkák épültek. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni az út-