Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

továbbra is — 1950. augusztus 1. napjáig - az államépítészeti hivatalok látták el. Ezt követően megalakultak a megyei tanácsok és ezen belül a végrehajtó bizottságok VIII. osztálya. Később ez az osztály a IX. számot kapta, és 1954. március 31-ig bezárólag az állami utak fölötti hatáskört a megyei tanács VB gyakorolta. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megalakulásával volt szétválasztva a helyi tanácsi és állami úthálózat. A Minisztertanács az 517/IV/1954. sz. határozatával az állami közutak, az azokon lévő hidak és az összes révek közvetlen felügyeletét 1954. ápr. 1. napjával ismét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumra ruházta és a megyei tanácsok közlekedési osztályát megszüntette . Megalakult a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium budapesti Közúti Kirendeltsége, és ezenkívül még 11 kirendeltség létesült. A közúti kirendeltségek az alábbi helyeken létesültek: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg. Ezzel egyidőben a megyei tanácsok felügyelete alá tartozó útfenntartó vállalatok is a Közlekedés- és Postaügyi Minsztérium felügyelete alá kerültek. A volt 19 útfenntartó vállalat a közúti kirendeltségekkel azonos székhellyel 12 vállalattá nyert összevonást. A Népgazdasági Tanács 1951. október 8-án kelt 381/19/1951. MT határozatával az útfenntartó vállalatok kezelésében lévő gépkocsikból teherautó fuvarozási vállalat felállítását rendelte el. Ezt a vállalatot a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1954. évi november 16-án kelt 13/93/1954. sz. utasításával 1955. január 1-től Közúti Kőanyagszállító Vállalat néven szállítmányozási vállalattá szervezte át. Ezen vállalat gépkocsiparkjának nagy része 1955. évben az autóközlekedési vállalatok részére nyert átadást. Az 517/IV/1953. MT sz. határozat a kompügyek területén változást rendelt el. Egyes rév vállalatnak és a Sztalinvárosi Kompüzemnek Dunai Rév Vállalat néven történt összevonásán túl a megyék, valamint más közületek által kezelt kompoknak az útfenntartó vállalatok kezelésébe történő átadása iránt intézkedett. Az 1954. évben alakult 5 mélyépítő vállalat, az útfenntartó vállalatok nagyobb volumenű munkáit, valamint létszámának egy részét a vonatkozó rendelet alapján vette át. A főváros területének új megállapításáról szóló 1949/ XXVI. te. az abban foglalt városokat és nagyközségeket 1950. január 1. napjától Budapest fővárossal egyesítette, minek folytán a fővároshoz csatolt városok és nagyközségek területén lévő útszakaszokat az állami közutak hálózatából 1950. január 1-ével a főváros kezelésébe adták át. A hároméves, majd ezt követő ötéves tervek A II. világháború által okozott károk helyreállítását a 3 éves terv (1947—1949) volt hivatva végrehajtani. A 3 éves tervet követte az első ötéves terv (1950— 1954), melynek feladatai között nagymértékben a fenntartási munkák szerepeltek. Az 1955—1960. évek előkészítési évek voltak, így a második ötéves terv 1961—65. évekre esik összhangba a Szovjetunió népgazdasági terveivel. Az állandóan növekvő forgalom szükségessé tette a jó utak biztosítását, elsősorban a vizesmakadám burkolatok megszüntetését. Ennek a tervnek végrehajtását elősegítette a nagylengyeli olajmezők feltárása, mivel az itt nyert bitumenekkel végzett ún. itatásos hengerlések és portalanítások az úthálózatban gyors és eredményes javulást mutattak. A munkák gazdaságos és minőségileg megfelelő eredményesebb ellátása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 11/96/1955. sz. rendeletével az Útügyi Kutató Intézet szervezését rendelte el. Az intézeten belül közlekedéstudományi, útépítéstudományi és hídépítéstudományi osztályt állított fel. Rádiókapcsolat létesítése A közúti forgalom rohamos fejlődése hatványozottan követelte a közúti hálózat állandó korszerű állapotát, ami az igazgatóságok részéről a külső szervekkel állandó kapcsolat létesítését, a feladatok gyors végrehajtását tette szükségessé. Ennek elérése céljából az 1968—69. években a központ és a külső szervek között rádiókapcsolat létesült, az intézkedések gyors továbbítása céljából. A rádiókapcsolat, a központ és külső szervei, majd folyamatosan egy-egy gépjárműbe beépített szerkezet felhasználásával megvalósult az intézkedések gyors végrehajtásának lehetősége, ami különösen elemi károk vagy forgalomra veszélyes esetekben ma már nélkülözhetetlen. De rádiókapcsolat létesült a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az igazgatóságok, valamint az igazgatóságok egymás közötti érintkezése céljából is. Ezzel megszűnt a tetemes időt rabló telefonbeszélgetésekre való várakozás és sok esetben az intézkedések késedelmes végrehajtása. Ma már a főútvonalakon gépkocsikkal állandó ellenőrzés folyik, az ellenőrző gépkocsik rádió-felszerelése a közlekedési akadályok gyors közlését és egyúttal a kapott utasításnak megfelelő végrehajtását biztosítja. 50