Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)
IX. JEGYZET 1. Nógrád megye területe az 1881: 63 te. értelmében 4128 km 2 volt. Kisoroszit csatolták csak el Pest, Pilis, Solt, Kiskun megyéhez. A Tanácsköztársaság megdöntése után jelentősen megváltozott Nógrád megye területe. A trianoni békeszerződés (1921. XXXIII. te.) az Ipoly folyót jelölte meg az ország és egyben a megye határának. 1923-ban Nógrád megye területe: 2381 km 2 . Az 1923: XXXV. te. Nógrád megyét Hont megyével közigazgatásilag egyesítette. Az 1938. évi I. bécsi döntésig a terület 2895 km 2 volt. (Hont megye szobi járásával). Az 1938: XXXV. te értelmében a szobi járást Bars megyéhez csatolták, Nógrád megye területe a felvidéki résszel ugyanakkor növekedett. Területe meghaladta a 3120 km 2-t. A háború befejezésével — Nógrád megye szempontjából 1945. január 1-vel — lényegében az 1938 előtti helyzet állt elő, területe 2822 km 2 lett (1945. V. te.; 526/1945. ME. sz. rendelet). Ezek a határok az 1950. január 1-vel végrehajtott területrendezésig álltak fenn. Az 1949. évi népszámlálás adatai alapján a megye területe 2542 km 2 . A megye jelenlegi határai gazdasági, politikai és közigazgatási megfontolások alapján alakultak ki, amikor a megyeszékhelyként figyelembe vett Salgótarjántól való nagy távolsággal járó közlekedési nehézségek miatt Drégelypalán'k, Hont és Ipolyvece kivételével a szobi járást, valamint Nógrád verőcét, Kismarost, Penc, Rád és Kösd községeket Pest megyéhez csatolták. Heves megyéből ekkor került Nógrád megyéhez gazdaságföldrajzi, valamint az ipar és bányászat szempontjából Nádújfalu, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza, Nagybátony, Tar, Hasznos, Szurdokpüspöki, Pásztó. Heves megyéhez csatolták viszont: Heréd, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó községeket. A leadott területek nagyrészt mezőgazdasági, a megyéhez csatoltak ugyanakkor főként ipari jellegűek voltak. Források: Tanulmányok, dokumentumok a felszabadult Nógrád megye 30 éves fejlődéséről. — Nógrád vármegye. (Szerk.: Bogfcfszky M.) Bp., 1911. — Nógrád és Hont vármegye. (Szerk.: Ladányi M.) XVI. Bp., 1934. — Magyar Statisztikai Zsebkönyv XV. évfolyam 1948. — 4343/1949. (XII. 14.) Mt. számú rendelet Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 1945—1958. Budapest 1960. II. kötet. 2. Magyarország Története. Bp. 1979. 6/2. kötet. — 976—977. oldal. Általános gazdasági földrajz (Egyetemi tankönyv). VIII. Közlekedés 201—207., 245—247. oldal. 3. Nógrád megye története I. kötet: 11., 13., 16., 2., 23., 46. oldal. Nógrád megye műemlékei Budapest, 1954. 37., 50. oldal — Technikai fejlődésünk története Budapest, 1929. 306—308. oldal. — Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotawezeréves fennállásakor. Budapest 1898. VIII. kötet Ipar, kereskedés, közlekedés. 513—515. oldal. — KIS TÜKÖR, mely Magyar- és Erdélyországot, azoknak földvétel, polgári állapotjával ' és megbővített históriájával gyenge elmék alkalmaztatott módon á Nemes Tanulóknak summásan, de világosan előadja és bemutatja. Debrecen, 1824. 14. o. — Nógrád megyei Levélitár. Nógrád megye Közgyűlési jegyzőkönyve. 1752. október 24. — Nógrád megye Közgyűlési iratok. 1757. fasciculus C. 3. — Zolnay László: Kincses Magyarország 1977. 362^363. oldal. — Nógrádi élet a régi világban. Budapest 1942. (Niedermann Imre) 10., 33—40. oldal. 4. Nógrád megye története. I. kötet. 281. oldal — Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Salgótarján, 1977. A II. József-féle Landbeschreiburg Nógrád megyei vonatkozásait tartalmazza. A felmérések 1764—1787. között készültek az I. kat. felmérés lapjaínak mérete: 1:28 800 — Nógrád megyei Levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyvek: 1803/123., 1804/910. 5. » Nógrád megyei Levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyv 1809/502. 6. Technikai fejlődésünk története. Budapest 1929. 309. oldal, — Magyarország 85
