Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

Az állami közutak megoszlása főbb burkolatmmek szerint. Az útburkolat megoszlása Nógrád megye: Megnevezés Nógrád megyében Országosan km 1968 év az 1956 1963 1968 1963 %-ában Kő- és keramitutak 1,6 1,4 1,3 29 90 Betonutak 0,9 3,1 3,0 12 80 Aszfaltutak 0,7 5,4 39,7 380 729 Pormentes utak ossz. 3,2 9,9 44,0 421 443 Portalanított makadámutak 4,0 17,7 33,5 320 189 Vízzel kötött makadámutak 89,7 69,3 19,5 186 28 Kiépítetlen földút 3,1 3,1 3,0 29 97 összesen: 100,0 100,0 100,0 956 100 Nógrád megye településszerkezetéből és gazdaságföldrajzi helyzetéből (vasútvonal-kiépítési nehézségek) adódóan az ország egyik közutakkal legsűrűbben behálózott területe lett. 1968-ban a 100 knr-ie jutó úthálózat hossza a megyében 37,6 km volt. Ennél sűrűbb úthálózatot csak az aprófalvas település: Vas, Zala és Győr-Sopron megyében találhatunk. A 10 ezer lakosra jutó közúthálózat hossza tekintetében — ezt a településszerkezet a legerősebben befolyásolja — Nógrád megye az országos átlagnál magasabb 40,3 km-es mutatójával Vas, Zala, Veszprém, Somogy és Tolna megye után a 6. helyet foglalta el. A megye úthálózatának hossza a felszabadulást követő két évtized alatt lényegében nem változott és így a fejlődést alapvetően az előbbiekben vázolt korszerűsítési munkák jellemezték. Ez azonban megteremtette annak a lehetőségét, hogy a megye valamennyi települését a személy- és teherforgalomba be lehetett kapcsolni. Ez a feladat annál is sürgetőbb volt, mert helybeli vasútállomás a megye községeinek csak 36 %-ában van.

30 Az utak burkolata a következő táblázat szerint változott: Az utak burkolata 1965 1967 1969 1970 A pormentes burkolatú utak hossza (km) 307 600 826 858 A vizes makadám 620 331 100 71 A kiépítetlen 29 24 29 28 összesen: 956 955 955 957 6o •