Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

megyei út. A kiépített utakból csupán 4,1 km-en volt aszfaltburkolat vagy kátrányos bevonás; 6,3 km-t kőburkolat fedett, a többi 879 km közönséges kavicsolt és általános terítéssel áthengerelt vizes makadám volt.

27 1936-ban is több útépítés folyt, a megyében ezek közül a Cered—Zabar és Barna—Szőrös-puszta közötti utak, valamint a szupataki és márkházi utak építését lehet kiemelni. Ezek befejezésével már csak egy község, Patvarc volt, amelynek semmiféle irányban sem volt kiépített útja. De ennek az útnak a kiépítését is minél előbb a lehetőségekhez képest „végrehajtani óhajtja" az alispán. A közutak állapotának a fagymentes, nedves időjárás sokat ártott, de egyes gyengébb szakaszoktól eltekintve kielégítőnek voltak mondhatók. 1937. május 1-i és szeptember 1-i jelentés szerint az utak állapota a forgalmi igényeknek megfelelt annak ellenére, hogy a nagy forgalmú utakon és gyengén épített vicinális utakon átépítés vált szükségessé. 1939. július 18-án az alispán jelentésében a törvényhatósági utakat szintén megfelelőnek tartotta és csupán a vicinális utak voltak rossz állapotban. Az útkaparók és útgondozó napszámosok munkájával meg voltak elégedve, munkájuk főleg padkanyesés, árkolás, gazirtás, úthomokozás, guruló kavics öszszegyűjtése és az úttartozékok rendben tartása volt. A törvényhatósági utakon mintegy 5,9 km út építését fejezték be. Elkészült a diósjenő—kemencéi út 19,8 km hosszúságú szakasza is. Fenntartási, hengerlési munkát 7,0 km hosszban végeztek. A folyamatban levő útépítések hossza: 18,350 km volt. 1940 első felében az utak állapota megfelelő volt, de a januári—februári havazás és hófúvás a forgalmat gyakran megbénította. Az államépítészeti hivatal ló- és motorvontatású hóekékkel távolította el az akadályokat a fő közlekedési utakról. Márciusban az árvizek okoztak károkat az utakon. A kiépített utak hossza 14,886 km volt. Május hóban valamennyi törvényhatósági és vicinális úton útirányjelző táblákat helyeztek el. 1941-ben az útépítés hossza 28 km volt, hengerléses fenntartást 5 km-en végeztek. Az utak állapota általában megfelelt az igényeknek. A vasúti kocsik hiánya miatt kellő mennyiségű fedanyagot már nem tudtak kiszállítani — írta az alispáni jelentés 1942. május 28-án. Az utak állapota romlott, sőt a drágulás miatt a fedanyagot is csökkenteni kellett. 14,422 km utat építettek, hengerléssel 13 km utat javítottak ki. 1942. októberben is állandósult a vagonhiány, nem tudtak kavicsot szállítani, ezért az utak állapota tovább romlott. Útépítést 16,552 km-en folytattak. Az 1943. május 17-i jelentés szerint az útépítéseket 17,622 km-en végeztek, hengerléses fenntartás 5,5 km-en volt. Az útépítések megkezdett lendületét a II. világháború lefékezte, sőt teljesen megbénította. Az utak kellő fenntartásáról sem tudtak gondoskodni, állapotuk teljesen leromlott. VI. Közúthálózatunk fejlődése a felszabadulástól 1970-ig Nógrád megye 1944. december 31-én szabadult fel. Bár a megye felszabadítása viszonylag rövid ideig tartott (december 5—december 31.), mégis az 51