Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)
kívánt fordítani. A terv el is készült, de a Közlekedésügyi Minisztérium csak az összeg felét utalta egyelőre át. Eglmayer Adolf és Angyal József mérnök ezért csak a sziráki, szécsényi és füleki járásokban szervezte meg az arra rászorulókból az utak építőit. 1880-ban jól jellemezte a sajtó a megyei helyzetet, amikor leírta: „Váltig beszélünk közlekedésünk hiányos voltáról, utaink járhatatlanságáról. E megszólalás nem is alaptalan, mert tény az, hogy utaink, habár megyénkben 1870 év óta a mai napig folyvást javíttatnak, új utat csináltatnak, mégsem felelnek meg a jó közlekedés ábrándos theóriáinak". Talán ennek is betudható, hogy az 1880. április 4-i alispáni jelentés már arról számolt be, hogy a „megyebeli ínségesek felsegélyezésére" indított útépítési munkálatok megkezdődtek. A közigazgatási bizottság jelentésében ezekben az években kezd szerepelni az útügy mint megoldott probléma, mert mindig örömmel vették tudomásul — a mérnöki jelentés alapján —, hogy az utak jó állapotban vannak. De mi is a ténvleges helyzet? Szécsény felé „így-úgy összetákolt, elhagyatott megyei közlekedési vonal 1 ". Kérik megjavítását, mert a hugyagi híd építése miatt a szekerek Szécsény felé közlekednek, különösen a losonci vásárok alkalmával. Augusztusban a sajtó a vicinális utat, melynek botrányosan rossz volta nemcsak a megyében, de talán az egész országban párját ritkítja, pedig az említett községek egymással és a fővárossal is összeköttetésben vannak, sőt út vezet a zsélyi fürdőhöz is. Az 1876. XIV. te. 102. §-a a gyógyfürdőkhöz vezető utak jó karbantartásáról a hatóság gondoskodik. Az út építését a megyei kir. főmérnök intézte, „az csak mint hajdanában (more patrio), mikor még Mac Ádámról nem is tudtak, akként készült, hogy sár lett sárra hányva, s nemcsak a kékkői jó követ, de még az egészen közelben fekvő Kürtös medrének kitűnő, nagy szemcséjű homokját sem használták fel, csuda-e tehát, hogy mindjárt az első őszi esőzés a szó szoros értelmében teljesen tönkretette ..., az út mos. rosszabb mint annak előtte, s még nyáron is csak nyaktöréssel járható." 1880. szeptember 1-től pályázat útján a füleki járásba útbiztosokként Vecsey Dezső technikus volt vasúti mérnököt, a rétságiba Kaszner J. mérnököt, a szécsényibe Rosznagel István technikust, hathónapi próbaidő mellett ideiglenesen kinevezték. A megye törvényhatósági útjának állapotáról szeptember 26-án nyújt átfogó képet a Nógrádi Lapok c. újság. 1. A balassagyarmat—zólyomi út teljes hossza 40,796 km. Műtárgyak száma: 101. 2. A balassagyarmat—újfalu—honti út a megye területén csak 2,294 km hoszszú. Műtárgyak száma: 3. 3. A balassagyarmati—vérségi út egész hossza 46,843 km, ebből Balassagyarmat és Nándor között 6,783 km van kiépítve, közben több futóhomokon átvonuló kiépítetlen — de eléggé járható — szakasszal. A kiépített részek általában jók, elegendő vastag kavicsréteg van rajtuk. Műtárgyak száma: 28. A kiépítetlen részről úgy nyilatkoznak, hogy „kezdetleges állapotánál fogva éppen csak a helyi közlekedés igényeinek felel meg, és átmeneti közlekedésre legjobb esetben csak tartós száraz időben használható." 37
