Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Az út kezdetén

AZ UT KEZDETEN Az utak építését régészeti ásatás előzi meg. A Zanatot elkerülő tervezett útnál több helyszínen is végeztek régészeti feltárást. Itt bukkantak rá középkori út maradványokra. A török idők A délről érkező török hódítókat különösen csábította Bécs, a Habsburg Birodalom viszonylag könnyen elérhető városa. Vas megyén keresztül többször is átvonultak a császárváros felé a török hadak. Az 1532-es, Kőszegnél elakadó hadjárat hadinaplója szerint a sereg felvonulását erősen hátráltatta a rossz időjárás, az esőzések tönkretették az utakat. A török megszállás teljesen átrajzolta a magyar úthálózatot, a Duna mentén délre vezető kereskedelmi útvonalak helyett alakult ki a Bécs-Sopron-Kanizsa-PécsBelgrád tengely, ami még a török kiűzése után is megmaradt. Szombathely jelentőségét növelte, hogy a fenyegető török betörések miatt a vármegye központja a 16. század végén Vasvárról ide került. Az útügy kezdetei A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegyerendszer keretein belül a közigazgatás is újjászerveződött. Az utak és hidak fenntartásának, kezelésének kérdései az alispán hatáskörébe tartoztak. A Habsburg-adminisztráció kormányzó szerve, a Helytartó Tanács szintén bocsátott ki „útügyi" rendelkezéseket. A berendezkedő birodalom az 1700-as évek közepétől - ahogy már a rómaiak is - felismerte, hogy a közigazgatás elképzelhetetlen jó minőségű utak nélkül. Egy 1790-es térkép az alábbi utakat különböztette meg a vármegyében. Országutak: Szombathely-Rum-Zala-