Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

3. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ÉS NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI igazgatóságokat. A megyék szétválásával kapcsolatos adminisztratív teendők még bonyolultabbnak bizonyultak, mint az összevonások idején. Főként a gépek, és eszközök hovatartozásában vitatkoztunk, míg végül megegyezés született. Utólag értékelve az előző hét éves tevékenységet, egy ilyen, a teljes szervezetre kiható, személyi és anyagi átcsoportosítással járó átszervezésben mindenki vesztesnek érezhette magát. A hét évből kettő, az újra való áttéréssel telt el. Az újonnan felálló megyei szervezetek igazgatóinak kinevezésére pályázatot írtak ki. A korábbi igazgatói megbízatást megszüntették, így a régi igazgatóknak is pályázniuk kellett. A pályázatok elbírálását követően, ismét Temesi Ferenc kapta az igazgatói kinevezést, a főmérnök Kis István, a főkönyvelő dr. Váradi Gál lett, tehát maradtak a régi vezetők. Megszűnt a koordinációs főmérnökség, így az állományi létszám az alábbiak szerint csökkent: a munkáltató felmondott 30 fő fizikainak, 14 fő nem fizikainak korengedményes nyugdíjba ment 38 fő fizikai, 6 fő nem fizikai a gépészeti dolgozók kiváltak 21 fő fizikai, 2 fő nem fizikai alkatrész raktár megszűnt 3 fő fizikai, 4 fő nem fizikai Összes létszámcsökkentés 1991-ben 92 fő fizikai, 26 fő nem fizikai. 1991-ben dr. Váradi Gál főkönyvelő a nyugdíjazását kérte, miután elérte a nyugdíj korhatárt, nyugállományba vonult. Helyette a főkönyvelői munkaköri kinevezést Szokolai Imre, volt osztályvezető kapta meg. A rendszerváltozást követően megkezdődött a dolgozóink egy részének érdeklődése a privatizáció iránt. A közúti építő vállalatok külföldi tulajdonba kerültek, de ugyanakkor ezek az új tulajdonosok a közúti igazgatóságok iránt is érdeklődtek, keverőtelepeket vásároltak, vagy székházat béreltek, stb. Mi is megvizsgáltuk, hogy a tevékenységi láncban milyen egységek megszüntetését, vagy privatizációját tudnánk elképzelni, illetve melyek a jogi lehetőségek, és a gazdasági előnyök. Többszöri tárgyalást követően, megszűntettük a Fonyódi Forgalomtechnikai Csoportot, a Pécsi Gépjavító Bázist, a Marcali Üzemmérnökséget, majd később a Pécsi Jelzőlámpa és Forgalomtechnikai Csoportot. Az ott dolgozók Kft.-t alakítottak, és vállalkozási formában végezték további munkájukat. A Kft-ben a Pécsi Közúti Igazgatóság 50%-ban résztulajdonos maradt. Ez a döntés sok vitát váltott ki, főként a szakmai kollégák támadták (a Hajdúszoboszlói Útügyi Napokon elhangzott nyilvános vitán), a privatizáción már átesett vállalatok pedig helyeselték, és a Világ Bank képviselője, a döntésért elismerését fejezte ki, amelyet az UKI. egy munkatársának közvetítésével küldött el. Néhány év elteltével a Kft-k dolgozói megvásárolták mind a 100%-os tulajdont, az eltelt 13 év alatt megerősödtek, ma is eredményesen vállalkoznak, pályáznak, részben az országos közutakon végzendő, meghirdetett munkákra. Később más igazgatóságok is követték a példát és hasonló, vállalkozások születtek. 1991. január i-vel, az útalap kezelésére létrejött az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság. 1995-ben, az igazgatósági mozgó tengelysúlymérő csoport, a berendezéssel együtt, a minisztérium rendelkezése alapján áthelyezésre került a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelethez. •52-