Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

2.3 A KÖZÚTHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE 1868-I945-IG vezetők által elhatározott fejlesztéseket. Az „1890: Törvényczikk a közutakról s vámokról" újabb haladást jelentett az ütemesebb fenntartás és fejlesztés előmozdításában. Létrehozták a Közúti Alapot, mely 1949. év végéig működött. A közúti törvény fontossági sorrend szerint osz­tályba sorolta az utakat: ÁLLAMI KÖZÚT, mely országos fontossággal bír, építését és fenntartását a törvényhozás, az állami költségvetésből biztosítja. TÖRVÉNYHATÓSÁGI (MEGYEI) ÚT, melyet a tör­vényhatóságok építenek és a Közúti Alapból tarta­nak fenn. VASÚT-, ÉS HAJÓÁLLOMÁSHOZ VEZETŐ ÚT, amely biztosítja az összeköttetést a legközelebbi állami törvényhatósági vagy községi közlekedési (viciná­lis) úttal. Ezeket a vasútállomási utakat egyharma­dos utaknak nevezték, mert az építési költségeket a Törvényhatóság, a vasút-társaságok és az érdekelt községek viselték, azonos arányban. Az utak keze­léséről a Törvényhatóság gondoskodott. KÖZSÉGI, KÖZLEKEDÉSI (VICINÁLIS) ÚT, amely több község közlekedésére szolgált. Az érdekelt községek építették és tartották fennt. KÖZSÉGI ÚT, amely csak egy község közlekedési érdekeit szolgálta, az illető község létesítette és tar­totta fennt. MAGÁNÚT, melyet egyes társaságok vagy szö­vetkezések építenek és tartanak fenn, az út esetleg közforgalomra is alkalmas. A törvény a törvényhatósági utak építéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat a követke­zők szerint részletezte: ÚTADÓ: az egyenes adónak maximum 10 %-a, az adót nem fizetőknek közmunkaváltság, melyet személyekre és igás állatokra vetítenek. VÁMBEVÉTELEK: kövezetvám (városok, közsé­gek bejáratánál) és a vasúton szállított áruk után fizetett, ún.. commulatív vámszedés. KÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁS, a községi átkelési sza­kaszok fenntartásához. EGYÉB ALAPOK JÖVEDELMEI, az útadó kötele­zettség természetbeni lerovásából várható bevéte­lek: részvények járadékai, érdekeltek hozzájárulása az útépítésekhez útterülethasználati díjak, bírsá­gok, stb. A MINISZTÉRIUM ÁLTAL kilátásba helyezett segély összege. A közúti alap bevételeit a fenti öt tételből képez­ték. A községek vicinális útjainak építésére Baranya megyében is létesültek úti bizottságok, a főszol­gabíró irányításával. Néhány ilyen vicinális út el is készült, de a műszaki követelménveknek nem felelt meg, pl. a Pécs-villányi, a vasasi, a Somberek­véméndi, később ezek az úti bizottságok meg is szűntek. A vasútállomási utakkal kapcsolatosan a tör­vényhatóság részére vámszedési jogot biztosított a törvény, ha a vasútállomásra szállított vagy onnan elszállított áru kiépített közutat vett igénybe. így adódott, hogy egyes ügyeskedők egészen rövid vas­útállomási utat építettek, amely nem is kiépített úthoz, hanem földúthoz csatlakozott, de a vámsze­dési jognak érvényt szereztek, pl. az erdősmecskei vasútállomási út 7 méter hosszú, és a legközelebbi kiépített út 8 km-re volt. 1945-ben a megye terüle­tén 64 vasútállomási út szerepelt, összesen 25 km hosszban. 1935-ben kijelölték az I. II. III. rendű országos főközlekedési úthálózatot, melyet az Útügyi Kutató Intézet tanulmánya alapján 1965-ben módosítot­tak. •23-

Next

/
Oldalképek
Tartalom