Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

ii. TÉLI ÚTÜZEMELTETÉS 707. kép - Hófogó erdősáv Baranyában. Az egyéb hófúvásveszélyes szakaszok előzetes védelmére a téli időszak beállta előtt hófogó rácsokat telepítenek az út mellé mintegy 30 km hosszban, melyet tavasszal beszállítanak a telephelyre. A síkosság elleni védekezés súlya-jelentősége a forgalom növekedésével egyre fokozódik. A síkosság a gépkocsi vezetője számára mindig meglepetésszerűen jön, nem véletlenül okozza a legtöbb balesetet. A megyénkben, téli időszakban a síkos napok száma átlagosan 55-60, a havas napok száma pedig 25-30. Az elhárítást végzők 1968. év előtt, gépkocsiról kézi erővel szórták az úttestre a salakot, vagy a homokot, továbbá az útpadkán salakdepókat helyeztek el a veszélyes szakaszokon, és az útőr, vagy az elakadt jármű vezetője, ezekből a depók109. kép - Hófogók, műanyag háló kifeszítésével —-— _______ ___ 108. kép - Hófogó rácsok fa lécekből. ból végezte el a szórást, pl. a Zobák-pusztai útőr az útőrház előtt lévő emelkedőt, síkos napokon minden éjjel 2-3 óra között leszórta, hogy a bányász járatok közlekedni tudjanak. Az útőrt Friesz Jánosnak hívták. 1968-ban a saját és a bérelt gépkocsikra szerelt 30 db. szóró berendezéssel az egész úthálózaton elvégezhető volt a síkosságmentesítés. Az ipari só síkosságmentesítésre történő használata 1966-ban kezdődött, és azon a télen 111 tonna só került kiszórásra. Ez a mennyiség 1975-ben 933 tonnára nőtt. A só szakszerű tárolásának megoldására, fedett sótárolók épültek az üzemmérnökségeken, ahol a sóőrlés, az összeállás gátló eljárás, és a gépi rakodás is megoldható. Később a nedvesített só kipermetezésére alkalmas tartályok és sószóró gépkocsik •II

3

*