KPM Közúti Igazgatóság Székesfehérvár beszámolója utakról, hidakról, közúti közlekedésről.

Az eltűnt örökség

A harmadik feltehetően Velencéről indult szintén északnyugat-délkelet irányban, a hegyeket kelet felől megkerülve Pázmánd felé kanyarodott és Veréb-Vért esacsán át érte el Vértesboglárnál a Savariai főutvonaj.a*o » Az előbbiektől eltérően délnyugat-északkelet irányú volt a Fehérvárcsurgóról /Osones/ kiinduló ut, mely Söréd-Zámoly-Pátka-IiovasberényVereb-Vál-í^uró-Sóskut területét érintve vezetett Etyekre. A megye déli részén Mezőszilast /Fortiana/ feltehetően ut kötötte öszsze a limes-szel Örspuszta, Mezőfalva és Hagyvényim érintésével. Ugyancsak délnyugat-északkelet irányú volt a Gecéről kiinduló és Alsószentiván, valamint Előszállás határát érintő ut, ami feltehetően Baracsnál /Annamatia/ érte el a limes utat. A felsoroltakon kivül még számos helyi jelentőségű ut volt, de ezek leletanyaga még nem teszi lehetővé vonaluk pontosabb meghatározását. Az úthálózatot a 2*sz. ábra mutatja* A megyét behálózó római utak jelentős része a i.sz. II. század végéig kiépült* A limes utat Hadrianus császár uralkodásának ideje /i.sz. 117-133/ alatt építették, és Marcus Aurelius császár idején /i.sz. 161-lSo/ javították meg először. Az utak emlékét számos mérföldkő - gyakran nem az eredeti helyén és őrtoronyrom őrzi az Írásos emlékeken kivül. Maguknak az utaknak is fellelhetők eredeti maradványai is, mint például* Ráckeresztur határában, ahol az egyik hidat még ma is római hidnak nevezik Erceiben, az eredeti helyén lévő mérföldkőnél Iváncsától «» Adonyig a római ut és a mai 6#sz. ut egybeesik Kulcs - Rácalmás térségében Dunaújváros - Baracs valamint Tác «- Sárkeres ztur közötti területen. h