Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

XVI. Az Igazgatóság szakmai kapcsolatai

A pernye útépítési hasznosítása témában fon­tos technológiai fejlesztésen dolgoznak, melynél országos viszonylatban is szép eredményeket ér­tek már el. Az utóbbi időben évenként konferenciát ren­deznek, ahol elért eredményeiket széles körűen ismertették. MHSZ Honvédelmi Klub 1977 óta működik Igazgatóságunknál az MHSZ Honvédelmi Klub, melynek 68 tagja van. Megalakulása óta szervezi az Igazgatóság dol­gozóinak honvédelmi tömegsportját. Tagjai ál­landó résztvevői a városi, megyei és országos szervezésű tartalékos honvédelmi és lövészver­senyeknek. A klub az 1980. évi munkája alapján elnyerte a Megye Legjobb Tartalékos Honvé­delmi Klubja címet. A megye állami úthálózatának fejlesztési irányelvei Komárom megye kedvező földrajzi és geológiai viszonyai, a Dunánál rendelkezésre álló víz, a tatai és dorogi szénamedence energiaforrásai tették lehetővé az itteni építőanyagipar kialaku­lását. Fontos közlekedési vonalak haladnak át a megye területén. Az E—5-ös, illetve E—60-as sz. út a Kárpát-medence és a Balkán területeit köti össze Bécsen át Nyugat-Európával. Az E—15 és E—16-os utak az NDK, Csehszlo­vákia és Lengyelország felől Pozsonyon át kap­csolják ide a tranzit forgalmat. Igen jelentékeny emellett a komáromi közúti hídon átmenő nem­zetközi forgalom is. Hasonló jelentősége van a Budapest—Bécs-i vasúti fővonalnak és a Komáromnál csatlakozó, Pozsony, Prága és Varsó felé irányuló vasúti forgalomnak és ezek közúti kapcsolatainak. A megye egyedüli hatalmas víziútja a Duna, mely a 168 km hosszú Európa-csatorna építésé­vel és a Rajnával 3500 km hosszú transzkonti­nentális úttá fog fejlődni. Növelni fogja távlati jelentőségét a tervezés alatt álló Duna—Elba és Duna—Odera csatorna. így Komárom megye a jövő egyik legna­gyobb víziútjának középpontjába kerül. A megyei Duna-szakasz jelentőségét fogja emelni még a Bős—Nagymaros-i duzzasztó rendszer azzal, hogy több ponton fognak kialakulni a je­lenleginél jobb kikötőépítési lehetőségek. Az eddiginél még nagyobb ütemben fejlődő tranzit forgalom számára az E—5, illetve E—60 jelű autópálya teljes kiépítése válik esedékessé, már a VI. ötéves tervben a megyén átvonuló teljes hosszán. Csomópontjai kialakításánál, a dunai víziúthoz irányuló jó kapcsolatokat kell biztosítani Gönyű, Komárom és Almásfüzitő felé. A főúthálózatnak az ipartelepek egymás kö­zötti, a megyeszékhelyek Budapesttel és a dunai víziúttal való jó összeköttetést kell szolgálni, így elsősorban a 10. számú út jelentőségét kell kiemelni. Az útnak a Budapest—Almásfüzitő-i szakaszát új nyomra kell áthelyezni úgy, hogy az út és a vízi út közötti kapcsolatokat legjobban szolgálja. Eközben már figyelembe kell venni új kikötők csatlakozásait is. Szükséges a 10. sz. út meghosszabbítása Almásfüzitőn túl úgy, hogy az autópálya és a 13. számú út csomópontjához csatlakozzon. A Székesfehérvár térségében levő iparvidék és a bauxitbányászatnak a dunai víziúthoz kap­csolása érdekében a Mór—Kisbér—Nagyigmánd M—1 autópálya — Komárom útvonalat kell gyorsforgalmú szintre kiépíteni. Az ipartelepék, valamint a megyeszékhely és Esztergom közötti jobb összeköttetést kell ki­alakítani egy Tatabánya—Dorog között részben új nyomon kiépítendő úttal. Az alsóbbrendű úthálózatnak a településfej­lesztési tervben kijelölt felső, közép, és kiemelt alsófokú központokba környezetükből irányuló forgalom számára jobb megközelítést kell biz­tosítani. Ilyen feladat Tatabánya, Tata, Eszter­gom, Komárom, Oroszlány, Kisbér, Nyergesúj­falu, Ács és Tokod körzetében jelentkezik. A központba vezető utak kiszélesítésével, az utak jellemzőinek javításával kell azok megfelelősé­gét növelni. Az állami kezelésben levő, de eddig még ki nem épített földút szakaszok útpályájának ki­építését úgy kell programba venni, hogy erre még a VI. ötéves terv alatt sor kerüljön. A mun­káknál műszaki és gazdasági szempontból a per­nyebeton útalapok építését kell előirányozni. Komárom megye területén jelenleg már nincs közúttal be nem kötött község. Az eocén-prog­rammal kapcsolatban jelentkező útigények, másrészt egyes fejlődésben levő kisebb települé­sek bekötőút igényeit ki kell elégíteni. Az esztergomi Duna-határhíd helyreállítására, vagy ott új híd építésére vonatkozó tanulmá­nyok feletti döntést — a város belső forgalmá­nak messzemenő figyelembevételével — mielőbb meg kell hozni, hogy az úthálózat fejlesztési és a városrendezési elgondolások véglegesíthetők le­gyenek. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom